A Retail Prod Szolgáltató Zrt. ügyét a fellebbezés visszavonása miatt nem is tárgyalta csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla.

A Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyében a magyar állam képviselője szerdán vonta vissza az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést. Így az ítélőtábla a tárgyalóteremben ismertette a végzést, miszerint az iratokat visszaküldi az első fokon eljáró bíróságnak, amely korábban elutasította a hitelintézet keresetét és érvénytelennek, valamint tisztességtelennek nyilvánította annak általános szerződési feltételeit.

Miért fellebbez az állam, ha nyer?

Arra a kérdésre, hogy a magyar állam az első fokon megnyert perek esetén miért fellebbez, majd lép vissza, az MTI által megkérdezett, magát megnevezni nem kívánó jogi szakértő úgy nyilatkozott: nyert ügyekben a jogi képviselő nem az ítélet rendelkező része elleni fellebbezést nyújt be, hanem saját jogi elveit kívánja érvényesíteni, esetlegesen nem ért egyet a bírói indoklással.

A magyar állam jogi képviselői feltehetően azért élnek ezzel a lehetőséggel, mert a bírói függetlenség és szubjektivitás következtében az egyes ítéletek indoklásai nem feltétlenül egységes jogi gyakorlatot követnek, míg a magyar állam egységes elvek alapján lép fel a perekben – vélekedett a szakértő. Ugyanakkor amennyiben a hivatalos határidőig a másik fél nem nyújt be fellebbezést, a másodfokú eljárás csak feleslegesen meghosszabbítaná az ügyet, ezért érdemesebb visszavonni azt.

A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet másodfokú tárgyalása október 7-én, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezeté pedig október 3-án lett volna, azonban a magyar állam ezekben az ügyekben szintén visszavonta fellebbezését. A Fővárosi Ítélőtábla végzésének értelmében az elsőfokú ítélet jogerős, a takarékszövetkezetek szerződéses kikötései tisztességtelenek és érvénytelenek – olvasható az ítélőtábla hivatalos honlapján.

A Fővárosi Ítélőtábla honlapján csütörtökön közzétett információ szerint a K&H Bank ügyében szeptember 30-án már végzést hozott az ítélőtábla, ám – ügyféli jelzésre – észlelte, hogy az elsőfokú ítélet ismertetése során a Fővárosi Törvényszék több sorszámozási hibát is vétett. Ezért az ítélőtábla – az elsőfokú bíróság ítéletének kijavításáig, majd annak jogerőre emelkedéséig – a másodfokú eljárást felfüggesztette.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos perében október 17-re, a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében pedig október 9-re halasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.

A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek. Ezt a vélelmet azonban a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság és a szimmetria.

A bíróságnak másodfokon is – ahogy az augusztus 22-én kezdődött elsőfokú eljárásokban – arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.