A parlament e heti döntésének értelmében a kormány garanciát vállal a lakáshitelek egy részére: azok vehetik igénybe, akiknek a bankok a tartozásukat az ingatlan értékének 95 százalékig elengedi. A svájci frank alapú hiteleknél ugyanis az árfolyam emelkedése miatt gyakran több lett a tartozás, mint maga az ingatlan értéke. A hitel részleges elengedése után az adósoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Miért van szükség a tartozás elengedésére?

Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) ügyvezető igazgatója példával szemléltetette, miért van szükség a tartozás részleges elengedésére: ha valaki 2007-ben 13 millió forintért vásárolt egy lakást, és erre felvett 10 millió forint svájci frank alapú hitelt, mára 13,2  millió forinttal tartozik a banknak (és 84 ezer forint helyett havonta 135 ezret fizet). A parlament által elfogadott konstrukcióban ez a tartozás 12,35 millió forintra, vagyis az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenhet.

„Azt azonban tisztázni kell majd a törvény végrehajtása során, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai értékét számolja-e a bank az elengedéskor” – hívja fel a figyelmet a hitelszakértő. „Ha ugyanis az ingatlan értéke csökkent a gyenge piaci kereslet és az avulás miatt, és ezt az értéket veszik figyelembe, a megtakarított hitelösszeg magasabb lehet.” Vagyis példánknál maradva, ha a lakás ma csak 11 milliót ér, akkor a bank 2,75 milliót fog elengedni, a tartozás 10,45 millióra csökken és a havi törlesztés a fennmaradó időszakra 107 ezer forint lesz.

Mikor jelenthet a tartozás elengedése valódi segítséget?

Azzal, hogy a kölcsöntartozás az ingatlan értéke alá kerül, lehetőség nyílna arra is, hogy a deviza alapú hiteleket átváltsák forint hitelre. Ez még nagyobb biztonságot jelentene, hiszen a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése révén a piaci forint hitelek kamatai mind jobban közelítenek a deviza alapú hitelek kamatai felé, nem is beszélve a kamattámogatott hitelről, véli Bánfalvi László.

Mi lesz a perekkel?

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne. Ezért most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

A Kúria hűtötte ugyanakkor az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Közölték, hogy az előkészítés alatt álló jogegységi határozat pusztán a devizahiteles perekben (is) tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglalja majd. Így nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, hogy teljes egészében tisztázza a devizahiteles problematikáját, ahogy azt az érintettek várják. Az intézmény Polgári Kollégiuma felméri, hogy a témában hány per folyik az országban, s a született ítéletek alapján megállapítható-e eltérő joggyakorlat. Ezen eredmények függvényében lehet majd dönteni arról, hogy lehet-e jogegyezségi eljárást indítani.

Akkor működhet a hitel egy részének elengedése, ha az adós fizetőképessége is helyreáll ezzel. A bankok is olyan esetekben lesznek nyitottak e megoldásra, amikor azt látják, hogy időben törlesztő fizetőképes ügyfelet nyernek vele. Kis értékű vagy nem megfelelő állapotú ingatlan esetén, ahol az LTV (hitel és az ingatlan értékének aránya) eddig is magas volt, pedig így tudják ösztönözni a tulajdonost, hogy adja el az ingatlanját, hiszen ezzel rendezni tudja a tartozását.

Adómentességre lenne szükség minden adósságrendező célú hitelelengedésnél

Az OCHC vezetője szerint az, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni a tartozás elengedése után, egy eddig hiányzó, de nagyon igazságos lépés első lépcsője. „Még fontosabb lenne ugyanakkor, hogy szülessen olyan jogszabály, amely szerint adómentes legyen minden adósságrendező célú hitelelengedés. Így az is, amikor az adósnak ki kell költöznie a lakásából, de a hitele megszűnik, amennyiben a bank elengedi a maradék tartozását. Szükséges lenne, hogy ez a kérdéskör végleges megoldást kapjon a jövőben.

A devizahiteleseket segítő parlamenti döntés egyik része, hogy mindenki igénybe veheti az árfolyamgátat, még azok is, akik három hónapnál hosszabb ideje tartoznak – eddig ez kizáró ok volt. Kormányzati statisztika szerint 100 ezer család érintett (az árfolyamgátat pedig eddig 170 ezren vették igénybe). Bánfalvi László szerint az ideiglenesen csökkentett összegű törlesztés kiterjesztése pozitív lépés, de az idő fogja csak eldönteni, hogy az érintetteknek valóban segítséget jelent-e. Ha ugyanis a hiteladós jövedelmi helyzete nem rendeződik az árfolyamgát 5 éve alatt, akkor az csak elodázza a bedőlést.