Július 4-én fogadta el az országgyűlés a devizahiteles törvényt. Ebben kimondták, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknél az egyoldalú szerződésmódosítást − például díjak, kamatok és költségek megemelését – semmisnek kell tekinteni, hacsak a pénzügyi intézmény megadott határidőig nem kezdeményezi peres ügy lefolytatását, vagy ha a bíróság a keresetét elutasítja, illetve megszünteti.

A Kúria listája

Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria egy korábbi véleményében megfogalmazott tételes oklistának: ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve.

A törvény szerint a Kúria által kimondott hét elvnek kellett megfelelniük az általános szerződési feltételekben (ászf) megfogalmazott egyoldalú szerződésmódosításoknak.

Év végéig tarthatnak a perek

A mintegy 400 magyarországi pénzintézetnek augusztus 25-ig állt rendelkezésére idő, hogy benyújtsa a keresetlevelét. A megadott határidőig 79 kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékhez, amelyből 42-t alaki, formai vagy egyéb okok miatt elutasítottak. Harmincnégy keresetet újra benyújtottak, így a bíróságnak összesen 71 perben kell döntést hoznia.

A törvény a bíróságoknak is szűk határidőket szabott. Az elsőfokú tárgyalásokat szeptember 24-ig le kell zárni, de ez a határidő a halasztások miatt biztosan csúszik. Utána a Fővárosi Ítélőtáblának kell 30 napon belül meghoznia a másodfokú ítéleteket, a fellebbezések után a bankoknak lehetőségük van még a Kúriához fordulni. Ez azt jelenti, hogy az év végéig le fogják zárni a pénzintézetek és az állam közötti pereket.

Mindezek után indulhatnak újra az adósok és a pénzintézetek közötti egyedi perek, amelyeket ezekre a hónapokra felfüggesztett a devizahiteles törvény. Az egyedi ügyek konkrét elszámolással zárulhatnak, mivel kormánypárti képviselők pénteken benyújtották a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos elszámolási törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdik meg a képviselők, és legkorábban szeptember 24-én szavazhatnak róla.

A devizahiteles perek augusztus 22-én indultak a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perrel. Szeptember 12-ig összesen 29 döntés született.

Az Alkotmánybíróság is szót kap

Az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet esetében az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a törvényszék indoklásuk szerint azért, mert nem érvényesül a polgárjogi “fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő.

Az OTP Bank és OTP Jelzálogbank esetében a törvényszék szintén felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hez fordult, mivel a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.

Az Igazságügyi Minisztérium pénteki állásfoglalása szerint a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak. Ab főtitkára jelezte, hogy a bírák elnöke a lehető legrövidebb időn belül kijelöli az ügy előadó alkotmánybíráját.

Voltak tisztességes szerződések

A többi perben eddig 26 elutasítás született, viszont háromban – UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank és a K&H Bank ügyében – részben nyertek a pénzintézetek az állammal szemben.

Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egyes időszakokban megfeleltek a tisztességesség kritériumainak és így tisztességesek, érvényesek voltak a pénzügyi vállalkozás által rögzített általános szerződési feltételek (ászf). A bíróság ítélete szerint tisztességesek voltak a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes általános szerződési feltételek 2010. január 1-jétől, amikortól a hatályos ászf tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH közzétételét követően.

A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank euró alapú személyi kölcsön általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontja három időszakban – 2009. július 1 és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között – tisztességes és ezért érvényes volt.

A K&H Bank esetében a törvényszék kimondta, hogy 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

Több nagybank ügyében is született elmarasztaló ítélet

Az MKB keresetének egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Fővárosi Törvényszék, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések.

Az Erste Bank esetében a bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel szerződései nem voltak tisztességesek. Az ítélet indoklásában részletesen is kifejtették, hogy az egyes elvek hogyan sérültek az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán.

Szintén elutasította a Raiffeisen Bank Zrt. hitelszerződései egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.

Elutasította a keresetet a törvényszék több pénzintézet esetében is (zárójelben az ítélethirdetés időpontja): Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet (08.22.), Milton Hitelezési Zrt. (08.25.), AXA Bank Europe SA (08.28.), Alba Takarékszövetkezet (08.29.), EvoBank Zrt. (09.02.), Széchenyi István Hitelszövetkezet (09.03.), Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet (09.05.), Retail Prod Zrt. és a PSA Finance Hungária Zrt. (09.08), Magyar Takarékszövetkezeti Bank (09.09.), MKB Bank Zrt. (09.09.), Raiffeisen Bank Zrt. (09.10.), Erste Bank (09.10.), Raiffeisen Lízing Zrt. (09.10.), Környe-Bokod Takarékszövetkezet (09.10.), Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet (09.10.), az MKB Euroleasing Autólízing Zrt. (09.10.), az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. (09.10.), a Sopron Bank Burgenland Zrt. (09.10.), Szabolcs Takarékszövetkezet (09.11.), UniCredit Ingatlanlízing Zrt. (09.11.), Pannon Takarék Bank Zrt. (09.12.), Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet (09.12.), Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet (09.12.), FHB Jelzálogbank Nyrt. (09.12.) és a CIB Ingatlanlízing Zrt. (09.12.).

A héten több ítélethirdetés is lesz

Több pénzintézetnek még várnia kell, a halasztott perek ítéleteit a következő két héten hirdetik ki. A nagyobb bankok közül az UniCredit és a Budapest Bank ügyében sem volt még ítélethozatal.