Kovács Levente hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően „a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk.” A Kúria hétfői döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, amelyeket teljesíteni kell. „Ugyanakkor látjuk a lakáshitelezés társadalmi problémáit. Tudjuk, hogy sok családnak segítő kézre van szüksége.” – mondta az elnök, hozzátéve – a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.

A devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzel fogható segítséget kapott a kormányzat, a bankok és a közös programok révén. Az árfolyamgát kibővítése már valamennyi devizahiteles ügyfélnek segítséget biztosít – emelte ki végezetül Kovács Levente.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn úgy döntött: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.