Ami már biztos, hogy az ügyfeleknek a Befektető-védelmi Alaptól (Beva) 6 105 400 forint erejéig jár kártalanítás – közölte megkeresésünkre Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója. A befektető-védelmi szabályok értelmében ugyanis a kártalanítás összege 20 ezer euró, amelyet a felszámolás elrendelésének napján érvényes MNB középárfolyam alapján számítanak át forintra, s miután az MNB tegnap lépett, a forintban kifizethető maximális összeget is meghatározták.

Messze nem jelenti azonban ez azt, hogy akiknek értékpapírjaik vagy pénzük volt elhelyezve a felszámolás alá került brókercégnél, azok maximum ekkora összeget remélhetnek, s az ezen felüli részről le kell, hogy mondjanak. Itt ugyanis azt, ami az ügyfelek követeléséből a brókercég számláin megvan, az érintettek vissza is kapják (legyen az pénz vagy értékpapír).

A Beva kártalanítás az után jár, ami a trezorokból hiányzik, ténylegesen eltűnt. Mégpedig oly módon, hogy az első egy millió forint erejéig teljes a kártalanítás, az e fölötti résznek pedig 90 százalékát téríti a Beva a maximális – jelen esetben 6 105 400 forint – összegig. Az e fölötti összeg a veszteség.

Miként történik most?

A Beva nyilvántartása szerint a Buda-Cash valamivel 80 milliárd forint fölötti ügyfélvagyont kezelt. (A brókercégeknek az alap felé is folyamatosan jelenteniük kell az ügyfélvagyon alakulását, ennek alapján fizetik a tagdíjat. A díjat a tagoknak csak a védett letétek alapján kell leróni, ami itt 17 milliárd forint. Az említett összeg a teljes letét, amiben benne van a Beva által nem biztosított ügyfelek letétje is és a 20 ezer euró feletti részek is.)

Lesz elég pénze a Bevának

Ha a teljes Buda-Cash-vagyon eltűnt volna, az a Beva számára azt jelentené, hogy 17 milliárd forint kártérítést kötelesek kifizetni az érvényes szabályok alapján. Lévén az alap az esztendő első félévének végéig a meglévő forrásaik és a Beva tagok addig esedékes befizetései alapján 14,5 milliárd forint fölött rendelkezhet, várhatóan nem lesz szükség hitelfelvételre a kártérítés lebonyolításához – közölte Farkas Péter. Az ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján – több mint tíz alkalommal volt már szükség az elmúlt két évtizedben arra, hogy a Beva kártalanítsa az ügyfeleket – elég nehezen elképzelhető, hogy az ügyfélvagyon felénél többel ne tudjon elszámolni egy felszámolás alá került brókercég. Ennél nagyobb mértékű ügyfélvagyon elvesztése ugyanis a normál üzletmenet látszatának fenntartását is lehetetlenné teszi – emelte ki Farkas Péter.

Most a kárfelmérés indult el: magyarán egyeztetik az ügyfelekkel, hogy a belső nyilvántartás és az érintettek által ismert állomány egyezik-e, illetve mi az a vagyon, amely a brókercégnél ténylegesen megvan (nem tűnt el) készpénzként, értékpapírként és egyéb eszközként a letéti számlákon és a trezorokban.

Az ügyfélszámlák egyeztetésénél Farkas Péter arra nem számít, hogy különösebb eltérésekre derülne fény, hiszen az már korábban kibukott volna, ha valakinek a nyilvántartásból hiányzik bármilyen eszköz.

Arról ugyanakkor, hogy mennyi vagyon áll rendelkezésre, egyelőre kevés az információ. Az eddigi híradásokban az jelent meg, hogy 30 milliárd tűnt el, de ez egy előzetes adat volt, erről pontos összeg csak a tényleges számbavétel után lesz.

Hogyan számolják, kinek mi jár vissza?

A meglévő eszközöket a brókercég ügyfelei visszakapják, mégpedig olyan formában, hogy vagyonelemenként alapítanak kockázati közösségeket. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy megnézik, hogy eszközönként (egy ilyen eszköz lehet például a Mol részvény) mennyi maradt, illetve mekkora az a tétel, ami az ügyfél számlák alapján kellene, hogy legyen, majd pedig, ami még rendelkezésre áll, azt arányosan elosztják az ügyfelek között. Ha tehát valakinek 100 ezer darab Mol részvénye volt, és a Buda-Cash ügyfeleinek a számláin szereplő teljes Mol-pakett fele tűnt el, akkor a példában szereplő érintett 50 ezer darab Mol részvényt kap vissza. Hasonlóan járnak el a készpénznél is. Ha az ügyfélpénzek fele van meg, akkor mindenki a számláján szereplő pénz felét kapja vissza – magyarázta Farkas Péter.

Ez az elszámolás sajnos valóban jelentheti azt, hogy nem azonos mértékben remélhetik vagyonuk megtérülését az ügyfelek – válaszolta az erre vonatkozó kérdésünkre a szakember. Jó esély van arra, hogy a leglikvidebb, legkönnyebben pénzzé tehető eszközök számottevő hányada hiányzik (gondolva itt a készpénzre, az állampapírokra, illetve a nagy forgalmú értékpapírokra), a kevéssé forgalomképes részvényeknek viszont jó része, akár közel teljes egésze rendelkezésre állhat. Ezzel tehát mindenkinek számolnia kell, addig azonban, amíg a kárfelmérés nem történik meg, ezzel kapcsolatosan nem érdemes spekulációkba mélyedni.

Mit fizet ki a Beva?

Amennyiben az elszámolás előbb részletezett folyamata lezárul, akkor lép be a folyamatba a Beva, és fizeti ki az ügyfeleknek a megelőző elszámolásban meg nem térült összeget a törvényben meghatározott mértékig. Miként arról már volt szó a Beva kártalanítás az első egy millió forint erejéig 100 százalék, az e fölötti részre 90 százalék, de nem haladhatja meg a 20 ezer eurót – azaz jelen esetben 6 105 400 forintot. Az e fölötti összeg a veszteség, arra nincs garancia.

Mindez egy konkrét példán azt jelenti, hogy ha valakinek 15 millió forintnyi eszköz és pénz volt a számláján, amelyből 10 millió forintot a megmaradt eszközökből visszakapott, akkor a fennmaradó 5 millió forintból az első 1 millió forintot megkapja, a további 4 milliónak pedig a 90 százalékát téríti a Beva, tehát a Bevától összesen 4,6 millió forintra számíthat, 400 ezer forintot bukott ténylegesen. Ha viszont a 15 millióból csak 5 milliónyi eszközre volt fedezet a brókercégnél, akkor a neki járó kártérítés meghaladja a valamivel több mint 6 millió forintos felső határt, tehát ő az adható maximumra – 6 105 400 forintra – számíthat, teljes vesztesége nem sokkal kevesebb mint 4 millió forint – magyarázta Farkas Péter.

Mi van a vagyonkezelési szerződésekkel, határidős és egyéb ügyletekkel?

A fentebbi kérdésre válaszolva Farkas Péter ismét leszögezte, hogy a kártalanítás az ügyfélszámlákon lévő összegekre, eszközökre vonatkozik. Kizárólag arra, ami a felszámolás megkezdésekor ott volt (befolyt, lekönyvelték). Mindez független attól, hogy valakinek valamilyen speciális termékben volt a pénze, vagy akár vagyonkezelői szerződést kötött. Hiszen utóbbi esetben is nyilvántartottak valamilyen eszközt, amit a részére vásároltak, s vezették a rendelkezésére álló szabad pénzösszegeket is.

Letartóztatások

A rendőrség a mai hírek szerint négy embert őrizetbe vett az MNB feljelentése nyomán csütörtökön sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban. Ez azonban az eddig megjelent hírek szerint nem a Buda-Cash, hanem a Hungária Értékpapír Zrt. ügyével áll összefüggésben, amely brókercég tevékenységi engedélyét részlegesen felfüggesztette az MNB.

A Buda-Cash vezetői a legutóbbi hírek szerint az országban vannak, egyelőre tanúként hallgatták ki őket, együttműködnek a hatóságokkal.

Ha valami azonban valamilyen tétel nem érkezett meg a számlára, jogvita állt fenn vagy adott követelés úton volt és nem folyt be a számlára, nem könyvelték le, az nem része a kártalanításnak. Ez vonatkozik az esetleges le nem zárt határidős pozíciókra éppúgy, mint például a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlését követően kialakult jogvitákra.

Ez utóbbiak rendezése a felszámoló dolga. Az ezen ügyeket érintő követeléseket, esetleges tartozásokat azt követően lehet majd valamilyen jogi úton rendezni, ha azokat a felszámoló végigviszi, lezárja. Ezek a most megkezdett kártalanítási folyamatot nem érintik – szögezte le az ügyvezető igazgató.