2024 március 29

Új termékek jönnek – Merre tovább a befektetési alapok piacán?

Kivételes időszak volt az alapkezelők számára az elmúlt másfél év. Lehet még számítani ilyen ütemű tőkebeáramlásra vagy kiegyensúlyozottabb időszak következhet?

Véleményem szerint a tőkeáramlás üteme lassul. Az alapokon, az alap típusokon belül azonban átrendeződések biztosan lesznek.

Sok az új szereplő befektetői oldalon, de számos alap is indult, különösen a divatosabb eszközosztályokban. Az alapok teljesítményeit vizsgálva nem kevés gyenge adat is található. Mekkora az esélye annak, hogy nagyobb tőke távozzon csalódottan? Megrázhatja ez a piacot?

A befektetési alap tulajdonosoknak csakúgy, mint a betéttel rendelkezőknek vagy állampapír-befektetőknek meg kell tanulniuk együtt élni ezzel az új, alacsony kamatokkal rendelkező helyzettel. Nem tudom, hogy csalódottságot okoz-e ez majd. Várható, hogy a hozamok tovább csökkennek, és egész biztosan lesznek negatív hozamok is. Ami igazán csalódottságot okoz, az a nominális veszteség, tapasztalataim szerint.

Ami az alappiacon történik a nyilvános adatok alapján jórészt követhető, a privát vagyonkezelésről jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. Mi jellemezte ezt a területet az elmúlt időszakban?

A privát vagyonkezelési szolgáltatásunk is jelentős beáramlást tapasztalt. Érdekes viszont, hogy nem csak 2013-ban, hanem már 2012-ben is. A százmilliárdos határt súroljuk, lehet, hogy ebben a pillanatban át is léptük. Kétszámjegyű növekedés volt itt is. Nekünk kevés ügyfelünk van, nem éri el az ötszázat a számuk. Speciális szolgáltatásokat nyújtunk.

A vagyonok a kamatok meredek csökkenésére indultak el. A betéti kamatok már most korábban itthon elképzelhetetlen mélységekbe süllyedtek. Maradt még tér lefelé?

Nem tudom. Nagyot tévedtem volna, ha egy-másfél éve kérdez erről…

Milyen hatása lehet erre annak, ami a világban történik? Az MNB lassan két éve tartó kamatcsökkentési ciklusa alatt folyamatosan azt hallottuk, hogy a külső környezet változása megakaszthatja a folyamatot, esetleg kamatemelésre kényszerítheti a magyar jegybankot. Nos, sok minden történt, de a jegybank még nyitva hagyta a további vágás lehetőségét. Minek kell történnie, hogy ez változzon?

A jegybanknak kamatot kellene emelni. Móricz Dani kollégám, a vezető portfóliókezelőnk két éve használta és azóta is használja a pénzügyi elnyomás, angolul a financial repression kifejezést. Ez Magyarországra is megérkezett. A szándék egyértelmű.

Válaszolva a kérdésére: mind külső, mind belső okok lehetnek ezek. Külső a sokat emlegetett kamatkörnyezet változása, a belső lehet például a folyó egyenleg negatívba fordulása.

Miket tart ma a legkritikusabb pontoknak, amelyekre a befektetőknek figyelni kell, s amelyeket például portfóliómenedzsereik szorosan követnek?

A befektetők, sok esetben elég, ha a portfóliókezelőket – nekem ők a profi befektetők – nos, őket figyelik. Ha valaki saját maga kezeli a megtakarításait, a vagyonát, akkor értse azt, amibe fektet, diverzifikáljon, azaz ossza meg a befektetéseit, és legyen kellően likvid, magyarán mindig rendelkezzen elegendő szabad forrással. A sort folytathatnám, de nekem ez a három elem a legfontosabb.

Mostanában azonban ismét talán gyakrabban lehet olvasni súlyos válságot előre vetítő forgatókönyveket. Milyen esély van arra, hogy ilyen bekövetkezzen?

Ha tudnám… Ha tippelni kellene, amit nem szeretek, akkor azt gondolom, hogy súlyos válság nem lesz. A világ tele van likviditással, pénzzel. A pénzügyi elnyomás működött – kamat nincs, így az eszközárak, közöttük a befektetési eszközök árai is jelentősen inflálódtak, azaz nagyon felmentek. De a kamat is alacsony. A gond röviden az lehet, hogy „nincs mit venni”.

Az új helyzet jelent-e változást az Alapkezelő kínálatában. Az elmúlt időszakban az abszolút hozamú alapok voltak előtérben, amelynek egyik specialistájaként tartják számon a Concorde Alapkezelőt. Az első szélesebb kör számára elérhető termékük azonban például részvényalap volt. Most mi következik?

Bennünket részvényspecialistaként aposztrofáltak a 2000-es évek elején. Mert szárnyalt a részvénypiac, magas hozamok voltak, arra irányult a figyelem és ráadásul abban valóban kiemelkedő eredményeink voltak. Mint az elmúlt években az abszolút hozamú szegmensben. Közben éppen Móricz Dani által kezelt kötvényalapok is az elsők között voltak.

Várakozásaim szerint a magasabb kockázatú alapok, így a vegyes alapok és a magasabb kockázatú abszolút hozamú alapok felé irányulhat a figyelem. Ez utóbbi szegmenset még meg kell teremteni, el kell indítani.

A hazai jelenlét mellett már közvetlen nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkeznek. Az Alapkezelő tavaly ősszel 4 Máltán bejegyzett hedge fund indítását jelentette be, tavasszal pedig azt, hogy vagyonkezelői mandátumot szereztek a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjánál, a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapnál. Mennyire váltották be ezek a lépések a reményeket, ha ebből ilyen távon látszik már valami?

Eredményről beszámolni ilyenkor nem lehet. A norvég megbízás ténye eredmény. (Erről az esemény bejelentésekor Bilibók Botond úgy nyilatkozott: a norvég alap nem csak mérete, hanem a vagyonkezelőkkel szemben támasztott elvárások alapján is az egyik legigényesebb szereplő a világon, szakmailag és etikailag is nagyon kemény feltételeket támasztanak partnereikkel szemben – a szerk.) De valós eredményről akkor lehet beszélni, ha három-öt év múlva, jó hozamokkal mögöttünk, a megbízóink megvannak. Az alapokban pedig van kezelni való vagyon, azaz befektetők, akik megtisztelnek bizalmukkal.

Várhatunk további lépéseket is a nemzetközi porondon? Egy megállapodás megkötése előtt persze konkrétumokról nem lehet beszélni, de arról talán igen, hogy vannak-e további tervek.

Vannak tervek, igen. Biztatóak.

Merre halad a cég? Az intézményi vagyonkezelőként induló társaság ma széles körben hazai és (most már) külföldi magánszemélyek és intézmények vagyonát fekteti be. Hol szeretnének tartani 3-5 év múlva?

Hazai viszonylatban elégedett ügyfelekkel rendelkező vagyonkezelő, a nemzetközi porondon a versenyben helyt álló szereplő kívánunk lenni.