Íme néhány azon szirénénekek közül, amelyek csábítása igen veszélyes lehet 2015-ben.

Ágazati alapok

Nagy kísértést jelenthet, hogy a befektetők eltúlozzák a portfóliójukban azon szektorok papírjainak arányát, melyek 2015-ben felülteljesítők lehetnek. A probléma abban rejlik, hogy a kiemelkedő teljesítmények megjósolása csupán képzett vagy kevésbé képzett találgatáson alapul. A szektor rotációs stratégia a piaci időzítés olyan formája, amely növeli a portfólió kockázatot. Bölcsebb választás lehet tehát egy passzív, index alapú stratégia, amely minden szektorból tartalmaz papírokat.

Egyedi részvények

Az egyedi papírok komoly csábítást jelenthetnek mint különleges pénzkereseti lehetőségek. A befektetők azonban gyakran nem veszik figyelembe az egyedi részvényekre építő stratégia egyébként nem szükségszerű buktatóit. Ráadásul nem valószínű, hogy egy papír hosszú távon felülteljesítené a saját eszközosztályát. Az sem mellékes, hogy teljes tőzsdei index alap nem érheti el a nullát, ami nem mondható el az egyedi részvényekről.

A guru

A CXO Advisers 1998-ban kezdte el vizsgálni a nagy horderejű tőzsdei előrejelzők pontosságát azzal a céllal, hogy láthatóvá váljék, mennyire pontos iránymutatással szolgálnak. A 2005-ös év végére a guruk pontossága 48 százalékon stabilizálódott – vagyis némileg alacsonyabb értéken, mintha egyszerűen feldobnánk egy érmét. Miután a CXO több 6500 előrejelzést értékelt, 2012 végén befejezték az adatgyűjtést. Noha a CXO-nál úgy vélik, az évek óta stabilizálódott pontosság miatt a megállapítások hitele nem sérült, Sisti szerint érdemes lehet óvatosnak lenni.

Alternatív befektetési alapok

A FINRA (Financial Industry Regulatory Authority), amely az Egyesült Államokban működő legnagyobb független szabályozói intézmény januárban felhívta a figyelmet az alternatív befektetési alapok veszélyeire. Ezeket kifinomult, hedge fundokhoz hasonló stratégiát követő alapkezelők gondozzák, melyek többek között azt ígérik, hogy csökkentik a volatilitást, növelik a diverzifikációt, és különleges esetekben is hozamot termelnek. A FINRA mindazonáltal arra figyelmeztetett, hogy a befektetők sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a magas költségek mellett az alapmenedzserek pontosan milyen taktikákat alkalmaznak, és hogyan reagálnak a piaci körülményekre.

Egy országra fókuszáló alapok

A múltbéli teljesítmény gyakran úgy vonzza a befektetőket, mint lepkéket a láng – mondja Sisti. Sokszor elő is fordul, hogy egy ország részvénypiaca rendkívül jól teljesít – például az argentin piac tavaly 54 százalékot emelkedett. Az elemző hangsúlyozza, hogy a nemzetközi papírokból álló portfólió fontos, mindazonáltal egy országra koncentrálni ugyanakkora hiba lehet, mint beleszeretni az egyedi részvényekbe. Túl nagy kockázatot jelentenek ugyanis, és semmi nem garantálja, hogy a jövőben is jól teljesítenek majd.

Inverz alapok

Tekintve, hogy az S&P 500 index az elmúlt 50 évből 39-ben pozitív hozamokat ért el, Sisti egyszerűen azt állítja, hogy egy emelkedő részvénypiac elleni fogadás nem valószínű, hogy hosszú távon magas hozamokat képes produkálni.

Tőkeáttételes alapok

Ha a piacok hosszú távú shortolása nem kifizetődő stratégia, akkor legalább ugyanennyire rossz taktikát jelenthetnek a tőkeáttételes alapok. Az ilyen kétszeres vagy háromszoros tőkeáttételekkel működő alapok ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy csak napi kereskedésben funkcionálhatnak igazán jól – figyelmeztet az elemző. Hosszú távon ezek az alapok a piaci volatilitás sokszorosát biztosítják, azonban ugyanekkora hozamokkal már nem kecsegtetnek.