Mi jöhet még?
Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a következő 1-1,5 év viszonylag békésnek tűnik, a nagy kérdés, hogy utána mi következik, mindenki erre kíváncsi.
Az USA-ban véleménye szerint egy súlyos gazdaságpolitikai hiba zajlik, ugyanis pont a ciklus azon szakaszában nyomják meg az élénkítést, amikor azt még vagy már nem kellene. Európával kapcsolatban tavaly még mindenki nagyon pozitív volt, és bár még mindig jó a makrokép, a várakozások nagyon megemelkedtek, így nehéz pozitív meglepetést okozni – mondta.
Szerinte az, aki eddig kockázatkerülő volt, nem most kell mindenét részvényekbe fektetnie. Szerinte a vagyonkezelői piacon a részvények kissé túl vannak értékelve, ami érthető, tekintve a nyomott hozamkörnyezetet. Ugyanakkor Kelet-Európában még vannak olyan részvénypiacok, amelyek vonzó befektetési lehetőségeket nyújthatnak.
A szakember nem tart attól, hogy a kötvénypiaci hozamok jelentik majd a bikapiac végét, szerinte sokkal inkább olyan dolog hozza majd el a válságot, amire most még senki nem gondol (margin oldali kihívás a technológiai újítások oldaláról a bankpiacon), és senki nem készült fel.
Szükség van a volatilitásra
Juscsák György, a JP Morgan Asset Management igazgatója szerint nem az a nem normális, hogy megjelent a volatilitás a piacokon, hanem az, hogy eddig nem volt.
A volatilitás mostantól hosszú távon velünk maradhat, az amerikai hozamgörbe invertálódhat, miközben további két évig még nem vár recessziót az USA-ban – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mint mondta, nem látja még jelét egy buboréknak, ettől függetlenül szelektíven és diverzifikáltan kell befektetni. És ez nem csak a szektorok közötti, hanem a szektorokon belüli jó választást is jelenti: nem feltétlenül a Facebookra vagy Apple-re kell például koncentrálni, sokkal inkább a beszállítóikra és fejlesztőikre.
Fontos, hogy sikerüljön egy olyan allokációt kialakítani, ami piaci zuhanás esetén kevésbé esik együtt a piaccal – emelte ki.
Szerinte a piacokra nézve veszélyes lehet, ha az infláció a várakozásokhoz képest sokkal hamarabb megy fel, illetve egy nem várt geopolitikai esemény és a mesterséges intelligencia alulértékelése sem jó út.
A dollár és a Brexit a figyelem középpontjában
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája is egyetért abban, hogy az Amerikában látott jelenlegi stimulus felesleges a mostani formájában. Nagy kérdés, hogy a dollár merre megy, de nem törvényszerű, hogy gyengülni fog.
Európában fontos hangsúly van az exporton, illetve azon, hogyan alakulnak majd a Brexit-folyamatok. Az USA jelenleg deregulál, oldja fel a szabályokat, ezzel szemben az EU a mély regulációról szól.
A centrum-kötvényeket el lehet felejteni, ha valaki kötvénypiacokban gondolkodik, akkor a kisebb szektorbeli változó kamatozású kötvények jelenthetnek jó befektetést. A részvénypiacokon olyan cég lehet jó választás, ahol kicsi a tőkéáttétel, alacsony a bérköltség, és a cég monopol helyzetben van – hangsúlyozta.
Szerinte például az internetbiztonsággal foglalkozó vállalatokban jó lehetőségek vannak.
És most már az se sem igaz, hogy a készpénz negatív hozamot hozna, éppen a dollár mond ellent ennek az állításnak – tette hozzá.
Kiemelte, a reáleszközöknek az a legrosszabb forgatókönyv, ha reálkamatok vannak. Kérdés még, mi lesz a hozamgörbével, invertálódik-e, és kérdés az is, hogy a főként bóvli kötvénypiaci felárak hogyan alakulnak.
Néhány év, és elfogy a tér
Ann-Katrin Petersen, az Allianz Global Investors befektetési stratégája úgy véli, még mindig van tér a globális növekedés előtt, de már csak rövid távon.
Mint mondta, a mostani gazdasági ciklus még kitarthat 1-2 évig, de az olyan fejlett gazdaságokban, mint az USA vagy az eurózóna, az öregedő munkaerő és a lassuló termelékenységi trendek is fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés ütemének lassulásában.
A részvénypiacon továbbra is hisznek az amerikai részvényekben, itt főként az adójóváírások miatt, de az európai piacon is látnak potenciált, miközben a brit részvények már kevésbé kedvezőek a Brexit miatt – mondta.
Szerinte a monetáris politika és a mennyiségi lazítással, illetve taperinggel kapcsolatos várakozások még jelenthetnek jelentős kockázatot a piacoknak.
Árfolyam és árazás
Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy rövid távon a befektetőket a termékek árfolyama és árazása fogja érdekelni: tudnak-e érdemben változni, illetve stabilak-e annyira, hogy egy-egy hír ne rengesse meg őket túl mélyen.
Kérdés, hogy a MiFID 2 pont egy ilyen időszakban való belépése a rendszerbe mit okoz majd a likviditással a piacon.
Részvénypiacokon érdemes lehet olyan szektorok között keresgélni, amelyek a szórakoztatóiparra és a fogyasztásra építenek, igaz, ezek nem annyira recesszió-álló szektorok – mondta.
Véleménye szerint az átlagemberek nagyon magabiztosan nézték végig, ahogy az elmúlt években sok nagybank a csőd szélére jutott, az államadósság szintje globálisan rekordon van.
Kérdés, mikor jön el (újra) az a pillanat, amikor valakinek már nem lesz kedve még egy bankot kimenteni? A bizalom az, ami összetartja a mostani rendszer, így akkor jöhet az igazi fordulat a piacokon, amikor ez a bizalom eltűnik a világból. Láttunk már ilyet 2008-ban.
Lesz miért aggódniuk a befektetőknek 2018-ban
Az infláció és az alacsony hozamkörnyezet miatt már annak is örülhetünk, ha sikerül nullára kihoznunk befektetésünk értékét, ennek ellenére viszont nem kizárt, hogy akár 5-10 százalékos hozamot elérjünk 2018-ban. Ehhez viszont kockázatosabb eszközöket, egyedi részvényeket kell vásárolnunk – hangzott el a Portfolio Investments, Wealth and Savings 2018 konferencián.
