Különösen jelentősnek ítélik a gondot a szakemberek abból a szempontból, hogy a társadalom egy számottevő része annak ellenére nem tud kijönni a jövedelméből, hogy bejelentett állása van, dolgozik.

Van munkájuk, de mégis szegénységben élnek

2008 és 2013 között mindennapi a munkával rendelkezők között huszonöt százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik az úgynevezett szegénységi határ alatt éltek. 2013 végére 3,1 millióra emelkedett azoknak a német munkavállalóknak a száma, akinek a jövedelme a szegénységi nívó alatt maradt.

A statisztikát a Saarbrücker Zeitung megbízásából készítették el a szakemberek. Elemzésükben a szövetségi foglalkoztatási hivatal statisztikáit is felhasználták. A vizsgálataikból a többi között az derült ki, hogy a németországi szegények közül háromszázhetvenkilenc olyan egyébként tisztes munkahellyel rendelkező ember él, aki a lakásrezsijét, lakásbérletét, nem képes hónapról hónapra kifizetni.

Nincs pénzük fűtésre és rendszeres étkezésre

A szakértők vizsgálták azt is, milyen körülmények között élnek a hétköznapokon a német szegények. Ennek során az derült ki, hogy négyszáztizenhétezren nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat. Ötszázharmincnyolcezer azoknak a száma, akiknek nem volt elegendő pénzük az étkezésre. Nekik csak minden másnap jutott teljes értékű ebéd. A vizsgált társadalmi rétegben minden második család nem engedhet meg magának évi egyhetes nyaralást. Hatszázezer azoknak a száma, akik nem képesek megvásárolni és fenntartani egy autót.

Ez a vizsgálat csupán a foglalkoztatásban résztvevő német szegényre terjedt ki. Más felmérések szerint legalább tizenhárom millióan szegény ember él Németországban. Szegénynek egyébként az számít hivatalosan, aki beszámítva az állami lakástámogatásokat, a gyerekek után járó pénzeket és segélyeket az átlagos jövedelem hatvan százalékához jut hozzá hónapról hónapra.

Esztendők óta alig változik a számuk

A szegénységi határ az Európai Unió statisztikusai szerint a fejlett országokban egyedül élő ember esetében 2013-ban havonta nettó 979 eurót volt. Négytagú család esetében havi 2.065 eurót tett ki ez az összeg. A németországi tizenhat százalékot kitevő szegény ember száma immár esztendők óta alig változik. Szociológusok szerint jelentős részüknek esélyük sincs, hogy kitörjenek ebből a körből. Rájuk valóban igaz a mondás, aki szegény az a legszegényebb.