Az elemzőket is meglepte a béremelkedés

| forrás:
mti

Pozitív meglepetést okozott elemzőknek a bruttó bérek januári 10 százalékos növekedési üteme, mivel a piaci várakozás 8,5 százalék körüli volt. Idén éves átlagban 10 százalékkal nőhetnek a bérek a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10,0 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10,0 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a keresetek emelkedése 9,8 százalékos volt. A versenyszférában 9,0, a költségvetési szektorban 12,2 százalékkal emelkedtek a keresetek.

Nem a prémiumok emelték a béreket

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének hétfői kommentárjában kiemelte, hogy a januári béradat azért is rendkívül fontos, mert az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal. Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, amelyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. Ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy idén átlagban kétszámjegyű is lehet a bérnövekedés üteme.

A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, mint a versenyszférában, a rendszeres kereset nőtt nagyobb ütemben, vagyis nem a prémiumok emelték a béreket - emelte ki az elemző.

Az adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindeközben január folyamán az alkalmazásban állók létszáma 4 százalékkal bővült, vagyis nem csak a bérek, de a foglalkoztatás is dinamikus emelkedést mutat. A foglalkoztatás tekintetében azonban kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra.

Gyorsulhat a bérnövekedés

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése nyomán kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák - mutatott rá a Takarékbank elemzője.

Hirdetés
Melyik a legjobb lakáshitel?
Brexit

Az amerikai politika esetleges EU-ellenes fordulata újabb háborúhoz...

Súlyos következményekkel járna a felek mindegyike számára, ha megállapodás...

Szavazz!

Szemet szúr a vörös csillag?

Simán átment a parlament Igazságügyi Bizottságán a Lex Heineken. Már a jövő...

Újabb hitelválság fenyeget?

Tőzsdeguruk kongatják a vészharangot: az Egyesült Államok és Kína most még...

Hirdetés
Befektetés

Így vándorolt a tőke az befektetési alapokban

Mérsékelten csökkent a befektetési alapok vagyona februárban.

Ingatlanbefektetés: toplistás lett Budapest

A hatodik egymást követő évben London lett ismét a legvonzóbb befektetési...

Politikai kockázatok teszik próbára a befektetőket

A várakozásoknak megfelelően megtörtént a Fed idei első kamatemelése, és az...

Ezt olvasta már?

Beindult az euróövezeti növekedés? »