Hozzátette: a jegybank előre hozott vizsgálatsorozatot kezdett a brókercégek nyilvántartási rendszereinek áttekintésére.

Indulhat a kártalanítás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa hétfő délután hozott döntést a négy hitelintézet – DRB Bank, ÉRB Bank, BRB Bank és DDB Bank – tevékenységi engedélyének visszavonásáról, miután az MNB vizsgálatának megállapítása szerint a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelések teljesítésére. Sőt, mivel a Buda-Cash Brókezház Zrt. súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tud elszámolni, emiatt a hitelintézetek saját tőkéje is negatívvá vált – jegyezte meg.

Az engedély-visszavonó határozatokkal automatikusan, külön kérés nélkül megindul az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítása. Az OBA a betétgaranciával érintett valamennyi betétre – a lakossági és vállalati megtakarítások e körbe tartoznak – törvényi előírás alapján 20 munkanapon belül maximum mintegy 30 millió forintig (100 ezer euróig) kárkifizetést teljesít. A korábbi tapasztalatok szerint az OBA a törvényes határidőnél sokkal gyorsabban fizetett a betéteseknek – mondta.

Windisch László hangsúlyozta, hogy így márciusban valamennyi fogyasztó kamatostul hozzájut kártérítéséhez ezen összeghatárig. Megjegyezte, hogy az OBA kártérítésének plafonja bőséges fedezetet nyújthat a lakossági károsultaknak, hiszen a négy érintett kisbanknál az átlagos betétösszeg nagysága ennek csak töredékét teszi ki. A DRB bankcsoportnál – a vállalati és intézményi ügyfelekkel együtt – bő 123 ezer betétet kezeltek mostanáig. Az OBA-nak minden körülmények közt meglesz a kellő fedezete a betétesek kártalanítására, mivel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jegybank felügyeleti alelnökének kezdeményezésére hétfőn arról is döntött, hogy elegendő jegybanki forrást biztosít e célra – tette hozzá.

A Buda-Cash Brókerháznál a felügyeleti biztos a törvény szerint az ügyfelek érdekeire tekintettel, és a kialakítandó tiszta helyzet érdekében határozhat a nyitott pozíciók lezárásáról. Az alelnök felidézte, hogy a brókercég ügyfelei is jogosultak kártérítésre, amelyet mintegy 6 millió forint összegig a Befektető-védelmi Alap (Beva) nyújt majd számukra.

Előre hozott ellenőrzés

A Buda-Cash-nél történtek nyomán az MNB hétfőtől előre hozott vizsgálatsorozatot indított a befektetési vállalkozási piac több szereplőjénél. A soron kívüli ellenőrzések célja, hogy a felügyelők áttekintsék az érintett brókercégek nyilvántartási rendszereinek megbízhatóságát – foglalta össze Windisch László. Hozzátette: a jegybank minden körülmények közt véghezviszi a pénzügyi rendszer megtisztításának másfél éve megkezdett folyamatát.

A vizsgálatsorozatot, amely nyomán tavaly felszámolás indult egyebek közt a Széchenyi Kereskedelmi Banknál, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél, és a jegybank számos jogosulatlan szolgáltatóval, például a Fortress-csoporttal szemben lépett fel sikeresen, az MNB még akkor is véghezviszi, ha ez egyes érdekcsoportokat sérthet – hangsúlyozta.

Az egyre szigorúbb felügyeleti eljárásokat azzal indokolta, hogy minél hamarabb tiszta helyzet legyen a piacokon. A jegybanki vezető érdekes összefüggésként említette meg, hogy éppen a Buda-Cash másfél évtizedes visszaélés-sorozatának felszínre hozatala, és az újabb előrehozott MNB vizsgálatok bejelentése után követelte „az egyik politikai csoportosulás” a problémákat fel nem táró pénzügyi felügyelet (PSZÁF) önálló mandátumának visszaállítását. Különös helyzet az, amikor egyes politikusok a százmilliárdos bűncselekménnyel gyanúsított bűnelkövetőkkel és a nekik pénzért dolgozó ügyvédekkel összhangban kezdenek el „önfeljelentésről” beszélni a sajtóban – jegyezte meg. Elképesztőnek nevezte azt is, hogy „egyes, a sajtóban megjelenő vélemények folyamatosan a felügyeleti munkát támadják, miközben a gyanú szerint bűncselekményeket elkövetők tevékenységét nem firtatják”.

Vége a politikának

Windisch László jelezte, a jegybank a továbbiakban nem kíván reagálni a politikailag vagy egyéb szempontok alapján motivált „önfeljelentési” elméletekre, de utoljára leszögezi: a Buda-Cash-nél történt visszaélést kizárólag a jegybank részletes adatbekérése, az itt megfogalmazott gyanú alapján az MNB előre hozott helyszíni vizsgálata, illetve a befektetési vállalkozás informatikai adatállományának teljes körű felügyeleti szervermentése előzte meg. Csak ezt követően került sor a brókercég vezetőinek meghallgatására, s mindezek nyomán a jegybank azonnal megtett büntető feljelentésére. Ennek köszönhetően került sor a rendőrségi razziára – hangsúlyozta.

Windisch László arról is beszámolt, kezdeményezik a jogalkotónál, hogy az eddigi öt évenkénti átfogó vizsgálat helyett jóval sűrűbben, akár évente kerüljön sor a jövőben olyan vizsgálatra, amely áttekinti a brókercégek helyzetét. A jegybank egyéb – például a könyvvizsgálók felelősségének megerősítését célzó – jogszabály-módosítási lépéseket is kezdeményez. Az MNB ugyanakkor a saját vizsgálatainak gyakorítására, módszertanának szigorítására vonatkozó intézkedéseket természetesen saját hatáskörében, jogszabály-módosítás nélkül is megteszi – tette hozzá.