Például Németországban. Ott – a gehaltsvergleich.com – friss tanulmánya szerint átlagosan csaknem hatvannégyezer eurót tehet zsebre évente egy mérnök. Ők a német társadalom legjobban fizetett rétegéhez tartoznak. Európa legnagyobb gazdaságában ugyanis mérnökhiány van, ami egyben azt is jelenti, hogy a felsőfokú végzettségű mérnökhallgatók, megfelelő vizsga esetén akár több álláslehetőség, munkahelyi ajánlat között válogathatnak.

A keresetre a hely és vállalti nagyság hat leginkább

A keresetre elsősorban a vállalt nagysága van hatással. Az a tapasztalat, hogy minél nagyobb a konszern, annál jelentősebbek a mérnöki fizetések. A másik jelentős tényező az, hogy az ország melyik részén vállal munkát a mérnök. A statisztikák szerint a legjobban fizető mérnöki állások az ország déli részében fekvő városokban találhatóak. Évente hetvenegyezer-ötszáz eurónál is többet lehet haza vinni. Olyan vállalattól például, mint a Siemens.

Csaknem ugyanennyit lehet megkeresni egy másik városban Stuttgartban. Mannheim-Ludwigshafen is jó hely, a BASF-nél is hetvenezer euró feletti járandóságra számíthatnak a magasan kvalifikált szakemberek. A hetvenezer eurót közelíti a mérnöki bér Münchenben és Düsseldorfban, Nürnbergben, Hamburgban és Kölnben már ,,csak” hatvanötezer euró körüli bért kaphatnak a felkészült inzsenőrök.

Berlinben kevesebbet keresnek a mérnökök

Meglepő képet mutat a mérnöki fizetések geográfiai ranglistája. Gondolhatnánk, a fővárosi mérnök urak biztosan a legtöbbet keresők között vannak. Tévedünk, ha így gondolkodunk. A berlini mérnökök fizetése ugyanis csaknem tizennégyezer euróval kevesebb az ország legmegfizetettebb szakmabeliekéhez képest.

Talán az sem meglepő, hogy a szakma szerinti vizsgálat azt mutatta ki, a legjobban kereső mérnökök a telekommunikációs ágazatban dolgoznak. Őket követik a félvezetőiparban, az autógyártásban és a légiközlekedésben alkalmazott szakemberek. Csak utánuk jönnek a sorban a tanácsadó vállalatoknál, az energiaszektorban dolgozók és a környezetvédelmi illetve vízimérnökök.

Az ő fizetésükhöz képest az építőipari mérnökök  ötvenezer eurós járandósága szinte kevésnek számít. A helyzetet az okozza, hogy ebben az ágazatban van egyedül túlkínálat a szakemberekből.

Hasonlítani manapság nagyon nehéz

A korábban elfogadott összehasonlítási szempontok sorra érvényüket veszítik. Szokás volt úgy összemérni, hogy az adott ország, adott lakosa jövedelmének mekkora részéből képes például egy liter benzint megvásárolni. Bajban lennénk, ha ezen akarnánk lemérni a német és a magyar mérnökök jövedelmi különbségeit.

Készülnek azonban itthon is felmérések. Az eduline például tavaly publikált egy követéses felmérést. Abból az derült ki, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán végzettek 26 százaléka már a diploma megszerzése pillanatában főállásban dolgozott, 21-22 százalékuk azonban külföldön talált munkát. Azok, akik itthon helyezkedtek el, átlagosan két és fél-három hónap alatt szereztek állást, 211 ezer forintos kezdő fizetéssel.

A pályakezdők közül sokan mennének külföldre

Nagyjából ezzel harmonizált a másik felmérés is, amely szerint átlagosan nettó 168.400 forintot keresnek a Magyarországon dolgozó friss diplomások. Ez derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2013-as adataiból. A gépészmérnökök kétszáznyolcvanezer, a mérnökinformatikusok kétszázhetvenháromezer forinttal járulnak hozzá az átlaghoz.

A fiatal mérnökök közül sokan tervezik a külföldi munkavállalást is, amelyhez a nyelvtudás is nélkülözhetetlen – derül ki a Telenor Magyarország Zrt. egy korábban százhárom, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzős fiatal körében készített felméréséből. A végzősök harmincnyolc százaléka szívesebben vállalna munkát külföldön, tizenhárom százalékuk meg is szervezte a külföldi munkavégzést. A legkedveltebb célországaik közé tartozik az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria és Svájc.