Ismeretes, hogy az ezredforduló első évtizedének végére mintegy egymilliókétszázezer ember adósodott el. Közülük sokan devizában vették fel a kölcsönöket, s az árfolyamváltozások miatt megnövekedett törlesztőrészletek fizetése szinte kilátástalanná vált sokuk számukra. Jóllehet a kormány több intézkedéssel is próbált könnyíteni az adósoknak, egyes banki statisztikák szerint továbbra is növekszik azok száma, akik fizetésképtelenné válnak.

Jövőre megkezdődhet a hitelek forintosítása

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette tavasszal indulhat el a devizahitelek forintosítása, addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket. Már előkészítették a devizahitelek elszámolását meghatározó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó. A forintosítással egy jelentős kockázat tűnik el a magyar bankrendszerből is.

A helyzet akár enyhülést is hozhat a hiteleket nyögő emberek helyzetében. A további kérdés azonban az, ilyen előzmények után 2015-ben kaphatunk-e hitelekt, és ha igen, hogyan?  Egy biztos, jövőre a – korábbiakhoz képest – szigorodnak a szabályok. Ha hitelhez akarunk jutni, akkor legelőször is új fogalmakkal kell megismerkednünk.

Új fogalmakkal kell megismerkednie a lakosságnak

Ezek közül az egyik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató. Ez gyakorlatilag az ügyfelek papíron igazolható, legális nettó jövedelmét jelenti. Ehhez mérten lesz eldönthető az, mekkora törlesztőrészletet vállalhat az ügyfél.

Másik jelentős már ismert összetevő elem (például a jelzáloghiteleknél az ingatlanfedezet), amely hitelhez kikötött értékének arányában határozzák meg a legnagyobb felvehető kölcsön összeget. Ezt hitelfedezeti mutatónak hívják.

A legfontosabb – mint e két mutatóból is kitűnik – a jövedelem. Valójában ez határozza meg, hogy juthatunk-e egyáltalán hitelhez, s mennyihez. Ez a szabályozás jelentősen javítja a hitelfelvételek  biztonságát, merthogy a családok számára olyan bevételekhez, jövedelemhez köti az adható kölcsönt és annak nagyságát, amelyeket azután a famíliák képesek is lesznek visszafizetni. Legalábbis akkor, amikor a hitelkérelmüket elbírálják.

Száz százalékos kockázatmentesség  nem létezik

Különösen, ha azt vesszük alapul, hogy például a lakások megvásárlásra a lakosság általában meglehetősen hosszú távon törlesztendő kölcsönöket igényel és vesz fel. Márpedig tíz, húsz, huszonöt év alatt többször is megváltozhat a család helyzete, a família egy-egy tagja elveszítheti például a munkáját, akár hosszú távra is munkanélkülivé válhat. S ilyen helyzetekben bizony alaposan megbillen a család fizetőképessége, problémássá válhat a hitelek törlesztése.

Számítások szerint, ha egy átlagos két keresős családot veszünk alapul, mondjuk háromszázezer forintos összjövedelemmel, ebben az esetben az új szabályozás azt feltételezi, hogy százötvenezer forintot képesek hitelek törlesztésére fordítani. Ők forintban tíz évre 13,5, tizenöt évre 18 millió, húsz évre 21 millió forint hitelt igényelhetnek.

Alapvető, hogy a négyszázezer forint alatti beszámítható jövedelmeknél a legnagyobb vállalható összes törlesztés forint hiteleknél a jövedelem 50, euró hiteleknél 25, más devizanemű hiteleknél 10 százaléka lehet. Fontos még az is, hogy forinthitelek esetében a fedeztek tekintetében valójában nem változik a szabályozás. Ingatlanoknál a fedezet értékének nyolcvan százaléka, gépkocsiknál  hetvenöt százaléka vehető figyelembe.

Papíron igazolható jövedelmek vehetők figyelembe

Ami ugyancsak fontos változás, hogy alapvetően ,,papíron igazolható” jövedelmek vehetők csak figyelembe a kölcsönöknél. Munkabér, nyugdíj, szerződéssel igazolt bérbe adás, amihez adott esetben kalkuláhatóak olyan családi bevételek, mint a gyes, a gyed. Nagy valószínűséggel felértékelődhetnek a lakás jellegű megtakarítások, hiszen a saját erő biztosítása a famíliáknak ma is jelentős terheket okoz.

A szabályozás szigorú. És azt is érdemes figyelembe venniük a hitet igénylőknek, hogy a bankoknak lehetőségük van a szigorúság irányában akár eltérni is az előbbiekben ismertetett szabályozástól.