Fontos határidőre kell figyelni

Lázár János elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Legkésőbb, tehát, ennek kezdő időpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok – ezen már dolgoznak a kormánymegbízottak – mondta.

Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket – tette hozzá.

Minden kérelmezőt kártalanítanak

A kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban kiemelte, hogy létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely – a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban Lázár szerint a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a választópolgárok pénzét; a kormány ezzel a témával jövő heti ülésén foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22 önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal „ragadt benn”.

További vizsgálatok várhatóak

A miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal állt szerződéses viszonyban a kormányzat. „Érdekes példákat talál az ember” – fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter idején a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot „kockáztatott brókercégeknél”, a Miniszterelnök Hivatal pedig brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott brókercégeknél.

Lázár János hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc 2004-ben a Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint „baráti támogatást juttatott”.

Korábban is gyanakodtak

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több vizsgálatot is folytatott ezekben az ügyekben: 2010-ben a kormányváltás után az MFB-nél egy belső vizsgálat volt minden olyan hitelre vonatkozóan, amely ismert és ismeretlen kockázatokat tartalmazott, és jó néhány ügyben büntető feljelentés vagy további vizsgálat következett.

Kitért arra is, hogy a győri ETO Park ügyében megszakította – nem pedig megszüntette – a vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra kérték, hogy a szerződési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt, akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált – például nem volt fenntartható az üzleti terv -, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal büntető feljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.