Átfogó, komplex jogalkotás keretében, szakmai és társadalmi egyeztetést követően március 30-án dr. Karas Monika, az NMHH elnöke kihirdette a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. A közérthetőbb szabályozásnak köszönhetően a piaci szereplők jogalkalmazói gyakorlata is egyszerűsödik.

Egyenlő partnerek

A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.” „Az élet adta helyzetekhez szabtuk az új, kiszámítható, korszerű és egyértelmű szabályokat” – mutatott rá a változások jelentőségére az NMHH vezetője.

Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia rohamos fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okos telefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált. Egy olyan új jogszabály született, amely teljes körű megoldást nyújt számos aggályos, az előfizetők érdekeit sértő kérdésben, valamint elősegíti az elmúlt 4 évben megjelenő szolgáltatói gyakorlat egységes és világos értelmezését, és az egyértelmű partneri helyzetek megteremtését a szolgáltató és az előfizető között.

Elállás a szerződéstől

A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit tényleg használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést.

Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.

Közel 20 millió előfizetői szerződést érint a rendelet

Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. A hatóság számára kiemelten fontos a hírközlési előfizetői jogviszonyokat illetően a fogyasztók, előfizetők hírközlés-specifikus fogyasztói jogainak, az Uniós jogforrásokkal harmonizált, garanciális védelme. A rendelet a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).

Átlátható, világos szabályozás

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak.

A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.

Ráutaló magatartással történő szerződéskötés, a határozott idejű szerződések

Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötés”-re vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét.

A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét, mivel a határozott idejű szerződéssel nemcsak az előfizető, hanem a szolgáltató is elkötelezi magát meghatározott időre.

Közérthető számlázás, tételes számlamelléklet, elszámolási kötelezettség

Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető.

Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.

Üzleti előfizetők

A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania.

A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt elodázhatatlan volt az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározása is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.