Menekültek, családegyesítők

A bevándorlók túlnyomó többsége nem elsősorban munkavállalási szándékkal költözik Németországba, több mint 70 százalékuk családegyesítés révén telepedett le vagy menekültként érkezett, a kifejezetten munkavállalási céllal, illetve már megszerzett állás betöltésének céljával érkezők aránya pedig csupán 13 százalék. Kivételt képez az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból érkezők rétege – amely a bevándorlók 13 százalékát teszi ki -, mert körükben 51 százalékos a munkavállalási céllal Németországba költözők aránya.

Volt ok a kutatásra

A kormány megbízásából a DIW gazdaságkutató intézet és az országos munkaügyi hivatal kutatóintézete (IAB) által közösen készített felmérés az első átfogó vizsgálat a bevándorlók helyzetéről. Ezentúl évente megismétlik, hogy minél pontosabb képet kapjanak. A kezdeményezést az indokolja, hogy a 80 milliós németországi lakosság mintegy 20 százaléka bevándorló vagy bevándorló családból származik, aminél nagyobb arányt csak az Egyesült Államokban képviselnek a migránsok – emelték ki a DIW és az IAB kutatásvezetői a felmérést bemutató tájékoztatón.

Ugyanakkor a bevándorlók az eredeti motivációtól függetlenül előbb-utóbb belépnek a munkaerőpiacra. Többségük az első állását családi vagy baráti, ismerősi kapcsolatai révén szerzi meg, és csak 20 százalékos az első alkalommal állami vagy magán munkaközvetítő intézmények segítségével elhelyezkedők aránya.

Dupla annyi pénzt kaptak

A bevándorlók havi nettó átlagjövedelme 1273 euró (380 ezer forint), ami több mint a duplája a hazájukban szerzett 506 eurós havi átlagjövedelemnek. Eközben a németországi havi átlagos nettó átlagjövedelem mintegy 2000 euró. A felmérés alapján átlagosan évente egy havi jövedelmüket utalják haza a bevándorlók, miközben a megtakarítási arány is magasabb a körükben az országos átlagnál.

Az elhelyezkedési esélyeket és a jövedelmet nagyban meghatározza a nyelvtudás szintje. A németül jól vagy nagyon jól beszélő bevándorlók jövedelme átlagosan 22 százalékkal haladja meg a németül rosszul vagy egyáltalán nem beszélő bevándorlók jövedelmét. Az is erős összefüggés, hogy minél magasabb a nyelvtudás szintje, annál kisebb a kockázata annak, hogy valaki nem tud a végzettségének, képesítésének megfelelő állást szerezni – mutattak rá a kutatók.

A felemelkedés útja

A végzettség elismertetése is fontos tényező, a jövedelem átlagosan 28 százalékkal emelkedik, ha sikerül elismertetni a külföldön szerzett végzettséget, szakmai képesítést. A bevándorlók jellemzően élénken érdeklődnek a többségi társadalom iránt és törekednek a beilleszkedésre, nagyjából háromnegyedük rendelkezik kapcsolatokkal nem bevándorló hátterű németországi lakosokkal. A többségi társadalmat tekintve fordított a helyzet, a németek csupán negyede tart fenn magánéleti kapcsolatot bevándorlókkal.

Ugyancsak a többségre jellemző adat, hogy a bevándorlók bő 50 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés nem német származása miatt, és 25 százalékukat gyakran éri diszkrimináció.

Ugyanakkor a bevándorlók németországi története általában a felemelkedés fogalmával írható le – emelték ki a DIW és az IAB kutatásának bemutatóján, rámutatva, hogy a bevándorlók nagyjából annyira elégedettek az élethelyzetükkel, mint a németek.