„A három fő témát, vagyis a hitelezést, fogyasztást és megtakarítást tekintve a legmagasabb emelkedést a hitelezési szegmensben láthatjuk az utóbbi félévben. Ennek az attitűd-átrendeződésnek az elsődleges oka vélhetően a lakossági jelzáloghitel-piacon tapasztalható éledezéssel függ össze. Az új lakáshitel kihelyezések átlagosan havi szinten 16 milliárd forint fölött alakultak az első félévben, ami a végtörlesztés óta a legnagyobb összeget jelenti – mondta el Fülöp András, a Deloitte Zrt. vezető partnere a Deloitte-Scale BankIndex legfrissebb kiadásának megállapításait ismertetve. A számok alapján a magyar bankrendszer javuló tendenciát mutat.”

Mindhárom szegmensben érzékelhető a javulás

A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi kiadásához, 2014 elejéhez képest mindhárom index (fogyasztási, hitelfelvételi, megtakarítási) tovább emelkedett, összességében mindhárom szegmensben a felmérés 2012-es kezdete óta tapasztalt legnagyobb optimizmus jellemző a hangulatra. Míg legutóbb csak a megtakarítási szegmensben volt tetten érhető pozitív válaszadói elmozdulás, most már ez mindhárom jövedelem-felhasználási szegmensben átfogóan igaz.

2014 elején a fogyasztási és megtakarítási index közötti különbség még erősebben jelentkezett, a legutóbbi adatok alapján ugyanakkor mostanra ez az eltérés megszűnni látszik, vagyis a megtakarítási optimizmus felzárkózott a fogyasztói mellé. Kifejezetten igaz 2014-re az a tendencia, hogy az enyhe pesszimista időszakok idején a fogyasztási hangulat rugalmatlanabbul reagál, mint a megtakarítási várakozások. Ez azt jelenti, hogy a magyarok adott esetben a fogyasztásukat kevésbé tervezik visszafogni, mint a megtakarításaikat. A Deloitte-Scale kutatás szerint ugyanakkor még mindig csupán az emberek mintegy 12 százaléka rendelkezik megtakarítással, vagyis a megtakarítással rendelkezők aránya stabilan alacsony.

A legnépszerűbb megtakarítási forma a vizsgált időszakban a lekötött forintbetét volt, ezt követi a megtakarítási számla, takarékbetétkönyv (visszaesés az utóbbi időszakban), a lakáskassza, majd az állampapír – utóbbi népszerűségének erőteljes emelkedése a mintán is érzékelhető.

Jobb a véleményünk a hitelekről

A Deloitte meglátása szerint az embereknek már nem csak a hitelekkel szembeni negatív attitűdje mérséklődött, hanem egyfajta pozitív hitelfelvételi hajlandóság is látszik a közeljövőre vonatkozóan.

A BankIndex legutóbbi, tavaszi kiadásakor megállapítottuk, hogy az emberek egyre kevésbé gondolnak a hitelfelvételre úgy, mint szimplán utolsó mentsvárra. Ebből a mentsvárból lassan úgy tűnik, a piacon valódi „várak” épülhetnek, amit a jelzáloghitelezés emelkedő makroadatai is jól tükröznek. A válaszadók között azoknak az arányában, akik „inkább valószínű, hogy bátrabban foghatnak hitelfelvételbe” nemcsak megállt az utóbbi egyéves csökkenő tendencia, hanem a 2012 eleje óta mért legmagasabb érték tapasztalható. A lakosság tehát már nem csak a hitelkiváltásnál gondol újabb hitelre, ráadásul az alacsony kamatkörnyezeti is támogatja a hitelfelvételi kedvet – mondta el Szép Péter, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorának partnere.

Nő a bankhasználók aránya

A kutatás adataiból kitűnik, hogy nő Magyarországon a bankhasználók aránya, illetve azon embereké, akik szoktak online vásárolni valamilyen terméket vagy szolgáltatást. 2014-ben a bankhasználók aránya 76 százalékos, ez az érték 2013-ban még csak 71 százalék volt. 2012-ben az online vásárlók 7 százalékot képviseltek, ez növekedett tavaly 9, majd 2014-ben 15 százalékra.

A Deloitte várakozása szerint a fizetési módok elektronizálódásával összhangban az e-kereskedelmi áttörés is eljöhet a közeljövőben, a fogyasztási szokásaink változásával összhangban, illetve általában a lakossági fogyasztás beindulása mellett. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatókkal szerződött internetes elfogadóhelyek száma még mindig csak 4846 darab volt hazánkban 2014 első negyedévének végén.

Javult a bankok megítélése

A kutatás megállapítja, hogy egyre kevésbé érzékelhető az a jelenség, amely szerint „ha sokat lehet hallani a bankokról, romlik a megítélésük” – ezzel szemben inkább javulást mutat a tendencia. A megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy az emberek vagy egyre kevesebben törődnek a médiában megjelenő, bankokat érintő üzenetekkel, vagy az üzenetek negatív jellege mérséklődött. Ugyanakkor a multik megítélése még mindig sokkal jobb, mint a bankoké, ebben az összehasonlításban a biztosítók is a bankok előtt járnak – összességében azonban javult a bankok megítélése.

A sárga csekkek országa maradtunk

A Deloitte-Scale BankIndex szerint a fizetésmódok tekintetében még mindig jelentősen elmaradott a magyar fejlettségi szint, továbbra is a sárga csekkek országa vagyunk (70-80% feletti használat, rezsiszámla típustól függően). A fő makrotrendek változatlanok: a kártyaszám stagnál, az infrastruktúra fejlődik, és több a készpénzmentes tranzakció. A szabályozások változása nem vetette vissza az elektronikus fizetési módok használatát. A rezsifizetésben ugyan az elektronikus befizetési módok jelenléte enyhén erősödik, de még mindig szinte mindenki használja a sárga csekket, vélhetően az egyéni likviditás opciók kihasználása miatt (a csekket később is befizetheti az ember, míg a csoportos beszedés automatikusan megtörténik adott időpontban).

A csoportos beszedés lakossági használata még mindig alacsony (2012-ben az elmúlt egy hónapi használat még 15,4%-on állt a megkérdezettek körében, amely 2014 első félévében már 22,3%-ot mutatott), ugyanakkor az elektronikus alternatívák közül a csoportos beszedés népszerűbb, mint az eseti átutalás. A válaszadók 44,8%-a jelölte meg a csoportos beszedési megbízást egyáltalán úgy, hogy ismeri (33%-ról folyamatosan emelkedett az érték az utóbbi két évben).

A kutatás megállapítja, hogy az ingyenes készpénzfelvétel nem vetette vissza az elektronikus fizetési módok használatát. Az „alábbiak közül milyen módon fizetett Ön az elmúlt 1 évben legalább egyszer, bármilyen vásárlás során?” kérdésre töretlenül emelkedő tendencia figyelhető meg a bankkártyával illetve hitelkártyával fizetők körében, 2014 első félévében már a válaszadók 38%-a használt bankkártyát illetve fizetési kártyát.

Szűk réteg vált bankot

A Deloitte-Scale kutatás szerint bankot még mindig csak egy nagyon szűk réteg vált. A magyar társadalom ilyen jellegű mobilitása nem mozdul az alacsony érzékelt tartományból, pedig a folyószámla költségeket az ügyfelek egyre magasabbnak érzik, az elégedettség szintje pedig csökken. Ugyanakkor a magasabb jövedelmű, aktív, fiatalabb, magasabb végzettségű, digitális csatornákat használók nyitottabbak a bankváltásra.

Fontos megállapítás, hogy megnőtt azoknak aránya, akik úgy érzik, odafigyeltek a számla kiválasztására (50% több bank közül választott, illetve részleteiben is megnézte a költségeket; 54% kikérte mások véleményét is). Ez azt jelzi, hogy többen gondolják úgy, hogy a döntésre jobban oda kell(ene) figyelni. Úgy tűnik tehát, hogy a lakosság tudatosabban ügyel pénzügyeire ebből a szempontból.

Főleg a magas jövedelműek használják a lakástakarékot

A jelenlegi a Deloitte-Scale BankIndex kutatás első olyan kiadása, amely már a lakástakarék-pénztári használatról és fogyasztókról is tartalmaz adatokat. Ezeket inkább a magasabb jövedelműek és végzettségűek veszik igénybe, életkor szerinti megbontásban a 35-44 évesek használják leginkább, ami összefügg azzal, hogy ebben az életszakaszban keresnek a legtöbben lakást. A lakástakarék-pénztár és a jelzáloghitel-használat gyakran esik egybe, valamint látható, hogy az emberek döntő többsége jelenleg a megtakarítási szakaszban van.

Fontos jelenség a lakástakarékokra vonatkozóan, hogy a lakástervek mellett a másik jelentős igénybevételi motiváció a megtakarítás az emberek körében. Ebben a döntésben visszaköszön tehát az a korábban már tárgyalt megfigyelés, hogy megtakarításaink esetében tudatosabban választunk terméket, mint adott esetben hitelfelvételünknél.