2024 április 20

Rezsicsökkentés: nem ez a harc lesz a végső

Januárban már volt egy majdnem ekkora tarifamérséklés, ezért joggal mondható, hogy az elmúlt esztendő végéhez képest húsz százalékkal kell kevesebbet fizetnie a lakosságnak ezekért a szolgáltatásokért.

A választások előtt még jöhet mérséklés

Jelenleg a családok számára a legnagyobb rendszeres teher  az energiaszámlák kigazdálkodása, amelyek a már meghozott intézkedések nyomán számottevően csökkennek. Kétségtelen az is, hogy a tarifacsökkentés komoly terheket ró a vállalatokra is, ám úgy tűnik: nem ez a rezsiharc lesz a végső.

A nemzetgazdasági miniszter ugyanis a minap egy interjúban jelentette be: a 2014-es választások előtt el tud képzelni egy újabb, harmadik 10 százalékos csökkentést is. Varga Mihály ezt arra alapozta, hogy a közműszolgáltató cégek tavasszal ugyanolyan osztalékokat fizettek a részvényeseiknek, mint korábban, azaz szerinte vannak még tartalékok a rendszerben.

Az érvelés persze nem minden tekintetben pontos. Több szolgáltató a tavalyi teljesítménye után ugyan fizetett osztalékot, több viszont nem. Ezek között találunk több gázszolgáltató céget is. A képet árnyalja az a kérdés is,hogy az osztalék mekkora részét fizették ki a vállalatok az eredménytartalékuk rovására, s azt sem ismerjük pontosan, milyen summát fizetnek majd ki jövőre a részvényeseknek az idei eredményeik alapján.

Erősödhet a lakossági fogyasztás

A költségvetés bizonyosan nem jár jól. A Policy Agenda friss felmérése szerint a rezsi mérséklése csökkenő költségvetési bevételeket jelent. Ennek pedig legfontosabb eleme az áfa, ami a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli, mint például az élelmiszereket. 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfabevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány mintegy 20 milliárd forint áfabevételről volt kénytelen lemondani. Számítások szerint – 2012-höz képest – a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az idei állami bevételeket.

A kép azonban nem biztos, hogy ennyire csúnya. A magyar családok túlnyomó többsége ugyanis a jövedelmének jelentős részét el is költi. Ez pedig javíthatja a fogyasztási statisztikákat, amelyek az elmúlt válságos években nem remekeltek igazán. A rezsicsökkentés miatt kieső adóbevételek egy része akár vissza is áramolhat a fogyasztás más területeiről a büdzsébe.