A MOSZ szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei – vagyis az adóbevételek – jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik. A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a „dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést” ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.

Csökkennek majd a cafeteria-keretek

A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be – fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót „kénytelenek fizetni”.

A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek – írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik – hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.

Nem így kellene forrást szerezni az egyéb kedvezmények növelésére

A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette – olvasható a közleményben.

Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik – ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni – olvasható a közleményben.