A tárca közleménye kiemeli, hogy a jogszabály megújítására azért van szükség, hogy a törvényben is megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok.

Új alapokon

A korszerűsítés magában foglalja a hazai jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokat, egyúttal átülteti az uniós – úgynevezett szolvencia 2 – irányelvet a hazai jogrendbe. Ennek az irányelvnek a jelentős újításai két alapelvre épülnek. Ezek a következők: a mennyiségi mutatók helyett a gazdasági kockázatok figyelembe vétele, illetve a piaci alapú értékelés alkalmazására.

Az előírás alapvető célja az EU biztosítási piacán a belső piaci integráció mélyítése, a fogyasztók és kedvezményezettek fokozottabb védelme, valamint az uniós biztosítók és viszontbiztosítók nemzetközi versenyképességének javítása – áll az NGM közleményében.

A tervezet jelentős újítása a határon átnyúló pénzügyi csoportok felügyelete. Így a csoport átfogó felügyeletét az érintett országok felügyeleti kollégiumai látják el. A biztosító egyesületeket pedig kettéválasztja a tervezet, a 300 millió forintos éves díjbevétel alatti kisbiztosítókra egyszerűbb szabályok vonatkoznak, mint az ettől nagyobbakra.

Ügynökök, gépjármű-biztosítás, fogyasztóvédelem

A biztosítóktól elkülönítve kerültek be a törvénytervezetbe a közvetítők. Ezen a területen lényeges változás az, hogy a jelenlegi többes ügynökök – akik független biztosításközvetítőknek minősülnek – függő biztosításközvetítőknek minősülnek a jövőben.

Az új szabályok közé tartozik az is, hogy a casco biztosítások – hasonlóan a kötelező gépjármű felelősségbiztosításokhoz – központilag lesznek kezelhetők. Az így egybegyűjtött adatokra azonban vonatkozik a célhoz kötöttség elve és csak meghatározott ideig tárolhatók a járművek és az üzembentartók adatai.

A fogyasztókat védő előírások körébe tartozik az, hogy a biztosítónak – illetve a közvetítőnek – a szerződés megkötése előtt bizonyíthatóan és közérthetően tájékoztatni kell az ügyfelet a szerződés tartalmáról.