Ez utóbbi, mármint a nyugdíj reform a politika szerint már néhány éve megkezdődött. A társadalom nyugdíjkorhatárhoz érkező korosztálya azonban a szigorításokon kívül, vajmi keveset érez a reformból, mármint a jobbító változtatásokból.

A lakosság többsége nem tervez nyugdíj megtakarítást

Az idősödő generáció félelmei nagyok, s nem is egészen alaptalanok. Mint a korábbiakban megírtuk, léteznek olyan prognózisok, amelyek azt bizonygatják: a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai,  a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) csökkenése, súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.

Gondolhatnánk, ebben a helyzetben az emberek figyelme egyre inkább a nyugdíjjelegű megtakarítások felé fordul. Jóllehet a lakosság pénzügyi tudatossága sokat javult az utóbbi esztendőkben, az emberek többsége még is az államtól várja nyugdíjas évei anyagi gondjainak a jobbra fordítását. Ez derül ki az OTP felmérésből, amely e kérdéssel foglalkozott.

Bár a magyarok hetvenegy százaléka úgy vélekedik, hogy kevés lesz számára az állami nyugdíj, ám a megkérdezettek hatvan százaléka mégsem tervez nyugdíjcélú megtakarítást. Az is az eljövendő gondokat jelzi, hogy a megkérdezettek csupán fele gondolja azt, hogy elegendő szolgálati éve lesz a teljes nyugdíj megszerzéséhez.

A pénzügyi tudatosság nem elég fejlett Magyarországon

A magyar lakosság tájékozottsága persze sok kívánnivalót hagy maga után. Kevesen ismerik az érintettek közül például azt, hogy lehetőség van szolgálati idő vásárlására. Az 1997. évi LXXX. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről című törvény adja meg 34. §/5/b pontjában a választ a kérdésre.

A paragrafus szerint megállapodást lehet kötni, szolgálati idő szerződés alapján öregségi teljes-, illetve résznyugdíjas jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő „megvásárlásához”. Legfeljebb 5 naptári évet szerezhetünk meg így. Megállapodás akkor köthető, ha az érintett, az öregségi teljes nyugdíjhoz nem rendelkezik húsz év szolgálati idővel, résznyugdíjnál tizenöt év szolgálati idővel és 1997.12.31. után tölti be a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága még messze van a kívánatostól. A családok nagyobbik része a hónap végén nem tud elszámolni arról, mire költötte el a jövedelme húsz százalékát. Nagy az aránya azoknak a famíliáknak is, amelyek bevételei ugyan növekszenek a hónapok, az esztendők során, ám a többletet rendre el is költik, nincsen a növekmény ellenére semmilyen megtakarításuk.

Veszélyben a társadalombiztosítás jövője

Márpedig lehetne. Számos pénzintézetnek, banknak és biztosítónak a nyugdíjas évekhez kapcsolódó megtakarítási programja létezik, ma már személyre szólóan képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Ezekben előkelő helyen szerepelnek az állam által garantált részvénypiaci, adózási lehetőségek csakúgy, mint biztonságosnak tekinthető hosszabb távú programok.

Gond ugyanakkor, hogy a fiatalok körében csak kis réteg foglalkozik tudatosan azzal, hogy jobb anyagi lehetőségeket teremtsen nyugdíjas esztendeire. Márpedig az „elpocsékolt” évek arányában soványodnak a lehetőségek, s emelkedik a megtakarítandó pénzösszeg, amivel biztosítható lehetne a szebb nyugdíjas jövő.

Egyes szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az alacsony születésszám és a kivándorlás veszélyezteti a társadalombiztosítás jövőjét, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ebben sok igazság is van. Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák arról, mennyi magyar dolgozik külföldön. Arról sem ismeretesek felmérések, közülük mennyien dolgoznak teljes munkaidőben, mennyien „feketén”.

A több százezer külföldi munkavállaló sok gondot okozhat

Ez rendkívül összetett probléma a külföldön dolgozó és az itthon munkát vállaló leendő nyugdíjasok szempontjából. A külföldön dolgozó több százezer magyar, hol szerez majd nyugdíjat és egyáltalán mennyi szolgálati éve lesz? Hol akarja majd tölteni a nyugdíjas éveket? Eleddig erről sem ismeretesek helytálló felmérések. Az elvándorlás abból a szempontból is okozhat gondot, hogy kevesebb lesz azok száma, akik „kitermelik” a nyugdíjasok ellátáshoz szükséges summát.

Ezért is fontos megtenniük a szép nyugdíjas évekre készülőknek önmaguknak az első lépéseket. A világ pénzügyi fejlődése, az emberi elme ugyanis rendre lehetőségeket teremt a megszerzett pénzek tartalékolására, úgy hogy azok lehetőleg megőrizzék az értéküket. Azt azonban minden estben ismernünk szükséges, mi, önmagunk mire vagyunk képesek. Ha tudjuk, hogy havonta félre tehetünk biztonságosan, húsz-, harmincezer forintot, akkor érdemes elgondolkoznunk nyugdíjelőtakarékossági lehetőségeken.