Az Európai Bizottság május végén a nyugdíjreform azonnali elindítását követelte Franciaországtól cserébe azért, hogy meghosszabbította 2015-ig a határidőt a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre, azaz a GDP 3 százaléka alá történő lefaragására. Bár Francois Hollande államfő akkor azt válaszolta, hogy Brüsszel „nem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk”, azonnal jelezte: ő maga már tett javaslatot a nyugdíjreformra, amelyet konzultációkkal, igazságosan és felelősséggel fog a kormány végrehajtani még az év vége előtt.
Jean-Marc Ayrault miniszterelnök pénteken ünnepélyes keretek között átvette azt a szakértői jelentést, amely alapján a kormány június végén megkezdi az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel. Ennek alapján a kormány nyár végére elkészíti azt a törvényjavaslatot, amely alapján mindenkinek hozzá kell majd járulnia a kormányfő szavai szerint az igazságosság és a folyamatosság jegyében végrehajtandó nyugdíjreformhoz, de az erőfeszítések nem lesznek „szörnyűek”.
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban egyébként nem annyira nagyvonalú, mint ahogy azt sokan gondolják. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb – 62 év -, mint máshol, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. A nyugdíjkorhatárt egyébként Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, ami ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak.
A baloldali kormány megbízásából készült jelentés szerint az elkövetkező 25 év „nehéz” lesz a nyugdíjfinanszírozás szempontjából, a demográfiai javulás miatt a fiatalabb generációk azonban már könnyebb helyzetben lesznek. A szakértők több megoldást is lehetségesnek tartanak, egy dolgon azonban nem változtatnának, a 62 éves nyugdíjkorhatáron. Egyik javaslat az 1962-ben született generáció számára a járulékfizetés 43 évre, az 1966-ban vagy utána születtettek számára pedig 44-re emelése a jelenlegi 41,5 évről.
Azt is lehetséges megoldásnak tartják a szakértők, hogy egy bizonyos jövedelmi határ felett keresők ezentúl több járulékot fizessenek, az összeg egy részét – amely összesen 2,6 milliárd eurós plusz bevételt jelentene a nyugdíjrendszer számára – a munkáltatóra, egy részét pedig az alkalmazottra terhelnék. Egy másik lehetséges megoldás a nyugdíjasok nagyobb hozzájárulása lenne a rendszerhez, a társadalombiztosítási járulék megemelésével, amely a fizetéseken jelenleg 7,5, a nyugdíjakon pedig 6,6 százalék. Ezenkívül bizonyos adókedvezmények is megszűnnének a nyugdíjasok számára.
A jelentés azt javasolja, hogy az aktív munkavállalók kétharmad, a nyugdíjasok pedig egyharmad részben járuljanak hozzá a rendszer finanszírozhatóvá tételéhez. A volt közalkalmazottak egy előnyösebb számítás miatt jelenleg nagyobb nyugdíjat kapnak, mint a magánszektorból nyugdíjba vonultak, a kormány szakértői ezen is változtatnának. Ezt azonban a két legbefolyásosabb szakszervezet, a CGT és az FO feltehetően nem fogja könnyen elfogadni. „A közalkalmazottak természetesen nem maradhatnak ki a készülő reformból, de az nem elképzelhető, hogy ők legyen a helyzet bűnbakjai” – mondta a reform lebonyolításával megbízott Marisol Touraine egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó miniszter. A kormány mindenesetre már azt sikernek tartja, hogy a hónap végén a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek is tárgyalóasztalhoz ülnek.
