Dési Huber, Klimt, Truffaut és Bob Marley

Naptár: február 6. Dorottya és Dóra napja

1895-ben ezen a napon született Dési Huber István festőművész. Apai részről német kisiparos, anyai részről bocskoros nemes családból származott. Anyja korán meghalt. Apja kiskereskedése hamarosan csődbe jutott, ezért anyagi gondok miatt nem tanulhatott. A fővárosban alkalmi munkából élt. Önéletrajza szerint volt munkás, inas, pincér, kifutó, csavargó. Nyolc évig hányódott, a Ganz Vagongyárban vasesztergályosok mellett majdnem kitanulta a szakmát, majd visszament Erdélybe, és ügyvéd-írnokként dolgozott Désen.
 Az I. világháború kitörésekor besorozták, negyven hónapot töltött harctereken. Tüdőbaj miatt felmentették. A háború után egy ideig Erdélyben maradt, Désen rajziskolába járt, ahol többek között Szopos Sándor festő oktatta, ugyanakkor apja műhelyében arany- és ezüstművességgel foglalkozott. 1921-től Budapestre költözött, s elhelyezkedett a dr. Polgár-féle ezüstárugyárban. Emellett az Iparművészeti Iskolát, majd a Podolini Volkmann Artúr-féle szabadiskolát látogatta.  1924-től Olaszországban dolgozott ezüstművesként, s a híres képtárak tanulmányozása mellett Torinóban a Quadriennalén és Firenzében a nemzetközi rézkarckiállításon is megjelent. A rézkarc technikájára Kron Béla oktatta. 1927-ben tért vissza Magyarországra, s belépett a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) tagjai közé. Az illegális kommunista mozgalomban tevékenykedett, 1927–28-ban a Negyedik rend címmel linóleummetszet-sorozatot készített.
1934-ben egy sarló-kalapács motívumot ábrázoló csendélete miatt letartóztatták.1930-tól időszakonként szanatóriumba kellett vonulnia, a fronton szerzett tüdőbaja gyógykezelésére.  Egyre növekvő érdeklődéssel és megértéssel fordult a paraszti világ felé, sorsuk tolmácsolójává lett a képein. 1936-ban tüdőplasztikai műtétet kellett végrehajtani rajta.

1937-től Rákospalotán dolgozott, ettől kezdve bontakozott ki expresszív korszaka. Korábban a kubizmus, majd az expresszionizmus kifejezésmódja érezhető művein, Vincent van Gogh drámai festészete erős hatással volt rá. Művészete összekötő kapocs volt a Derkovits-féle expresszionizmus és az ún. alföldi iskola expresszív realizmusa között.

1918-ban ezen a napon hunyt el Gustav Klimt osztrák festő, a bécsi szecesszió egyik meghatározó egyénisége (Beethoven fríz). 1862-ben született egy Bécs környéki faluban egy 7 gyermekes család sarjaként. Apja aranyműves volt, cseh származású. Szülei 14 évesen beíratták az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolába, így 1876 és 1883 között ott folytatta tanulmányait. Az iskola a kontinens első modern polgári intézménye volt. A díszelemek rajzolását plasztikus és síkornamensek vagy iparművészeti tárgyak alapján, az alakokét gipszmásolatok és mintarajzok segítségével gyakorolták. Klimt öccsei szintén ebbe az iskolába jártak, Georg szobrász és ötvös lett, jó néhány keretet tervezett fivére festményeihez. Egyik barátjával megalapította a „Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession” nevű egyesületet, amelynek 1899-ig az első képviselője volt. 1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, amelynek 1912-ben ő lett az elnöke. 1910-ben részt vett a Velencei Biennálén. 1913-ban Münchenben, Budapesten és Mannheimben is volt kiállítása.

1917-ben a miniszter négyszer is elutasította kinevezését rendes tanárrá, ugyanakkor a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Gustav Klimt 1918. február 6-án hunyt el agyvérzésben.

A Beethoven-fríz (1902) jellegzetes provizórikus alkotás. A szecesszió-házba készült, középpontjában egy Max Klinger szobor áll. A szobor Beethovent lángészként mutatja be. „Ha valaha is volt példa a kollektív nárcizmusra, az ez volt: művészek (a szecesszió művészei) dicsőítettek egy művészt (Klinger), aki maga is a művészet egyik héroszát (Beethovent) dicsőíti.”  A képek Beethoven 9. szimfóniájának hatására készültek. A megfelelő effektusok érdekében tapétaszöget, tükördarabokat, gombokat és csiszolt üvegbizsut is felhasznált. Központi témája a gyenge emberiség megváltása a művészet és a szerelem által.

Klimt talán leghíresebb alkotása A csók (1908). Keletkezése Klimt arany-korszakának idejére esik, amikor a művész különösen sok aranyfestéket és valódi laparanyat használt képeihez. Az ekkor született alkotások népszerűsége az arany festészet-idegen anyagával függhet össze. A kép a szerelem oltárképe. 

1932-ben ezen a napon született Francois Truffaut rendező, író, forgatókönyvíró. Truffaut minden filmje a barátságról, vagy a barátságról és a szerelemről, a szerelem és halál közelségéről szól, így a Bársonyos bőr (1964), A menyasszony feketében volt (1968), A Mississippi szirénje (1969) vagy a Végre vasárnap! (1983).
Ismertebb filmjei még: a Ray Bradbury fantasztikus novellájából készült Fahrenheit 451° (1966), A vad gyerek (1970), az Amerikai éjszaka (1973), amely elnyerte a legjobb külföldi film kategóriájában az Oscar-díjat és A zöld szoba (1978), amelyben ő maga is játszott. Színészként láthattuk Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások (1977) című filmjében.

A szerelmi kapcsolatok témája vezérfonalként húzódik végig munkásságán. Második felesége a jellegzetes szépségű Fanny Ardant volt a Végre vasárnap és a Szomszéd szeretők női főszereplője.
Francois Truffaut filmjeinek meggyőző ereje finom jellemábrázolásaiban és a tapintatosan háttérben maradó rendezésben rejlik. A drámai csúcspontokat sosem játszotta ki, csupán sejttette a legfontosabb mozzanatokat. Már kritikusként is vallotta, majd filmjeiben követte azt a nézetet, hogy a film csakis a legszemélyesebb tapasztalatokról szóljon, arról beszéljen, amiről van mondanivalója. Truffaut nagyon nagyra tartotta és kiválóan ismerte Hitchcock munkásságát, interjú- és beszélgetéskötetet is összeállított róla. Utolsó filmje, a Végre vasárnap című fekete-fehér thrillerkomédia akár Hitchcock-utánzatnak is tekinthető.Truffaut 1973-as Amerikai éjszaka című filmje elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Színészként szerepelt saját filmjei közül néhányban, és Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című mozijában is.

1945-ben ezen a napon született Robert Nesta Marley (Nine Miles, Saint Ann, 1945. február 6. – Miami, Florida, 1981. május 11.) ismertebb nevén Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista. Minden idők legismertebb reggae zenésze volt, ő tette világhírűvé a reggae zenét. Dalainak vannak politikai tartalmú részei is, de főként azt öntötte dalba amit látott, gondolt. Zenéjén keresztül elősegítette a rasztafarianizmus világméretű elterjedését. A többször átnevezett együttesének utolsó neve a Wailers, melynek első albumát, a „Catch a Fire”-t 1973-ban dobták piacra világszerte, és sok példányban elfogyott. Egy évvel később a „Burnin'” követte, melyen szerepeltek a "Get up, stand up" és a "I shot the sheriff" című számok. Eric Clapton nagy sikerre tett szert az "I shot the sheriff" felfedezésével, mely segítségével Bob Marley világszerte hírnévre tett szert.

A Wailers 1974-ben oszlott fel, mivel mindhárom tagja szóló karrier építésébe kezdett. A szétválás pontos okai máig ismeretlenek, néhányan Marley és a többiek különböző előadásmódja miatt kialakult vitára gyanakodnak, néhányan egyszerűen csak a szólókarrier igényét említik. Bob Marley 1976-ban, egy lövöldözés után, mely kis híján az életébe került, elhagyta hazáját, s csak két évvel később tért vissza. Ugyanabban az évben járt életében először Afrikában, Kenyában, majd Etiópiában. 1980-ban, a zimbabwei kormány meghívására tért vissza a forró kontinensre, koncertezni. Ekkoriban Európában is óriási sikereket arattak, s amerikai turnéra készültek, amikor kiderült, Marleynek rákja van. Utolsó koncertjét 1980. szeptember 23-án adta Pittsburgh-ban, bár ekkor már annyira beteg volt, hogy előtte 5 nappal ájultan esett össze. A zenekar le akarta fújni a koncertet, de Bob ragaszkodott a fellépéshez és végig is csinálta. Az életében utoljára előadott szám a "Get up, stand up" volt. A koncert az Uprising-tour része volt, de utána törölték a többi fellépést. A betegség nyolc hónappal később, 1981. május 11-én végzett a 36 éves zenésszel, aki nem csupán muzsikájával vált a feketék prófétájává, hanem a rasztafarizmus hirdetésével is. Hamvait özvegye akarata szerint 60. születésnapján, február 6-án helyezték örök nyugalomra Etiópiában, mely a raszták számára az ígéret földje, ahol először lépett trónra fekete császár, Hailé Szelasszié, azaz Rasz Tafari Makonnen személyében. A rendezvények csúcspontjaként aznap óriási Marley-emlékkoncertet rendeztek Addisz-Abebában Peter Gabriel, Youssou N’Dour, Gilberto Gil, Shaggy, Lauryn Hill, Angelique Kidjo s a Third World közreműködésével, mely az Africa Unite nevet viselte. 
 

Rekordnyereséget ért el a Ryanair

A márciussal végződött üzleti évben az egyszeri tételeket leszámítva 25 százalékkal 503 millió euróra nőtt az ír Ryanair nettó nyeresége - közölte a társaság. Európa legnagyobb diszkont légitársasága az előző évhez képest 5 százalékkal több, 75,8 millió utast szállított, árbevétele 21 százalékkal 4,39 milliárd euróra nőtt a jegyek átlagárának emelkedése következtében.

Vegyesen zártak az ázsiai indexek

A múlt heti erős esés után magukhoz tértek az ázsiai piacok, az alacsony áraknál megjelentek a vevők, és a görög helyzet alakulását is valamivel optimistábban ítélik meg a befektetők. A tokiói tőzsde vezető mutatója, a Nikkei-225 0,3 százalékos emelkedéssel 8.633,89 ponton zárt.

Emelkedéssel nyitott a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a BUX 76 pontos emelkedéssel, 16.555 ponton nyitott hétfőn. Az OTP 3.429 forinton kezdte a kereskedést.

Facebook debütálás és G8 csúcs

Kuti Ákos, vezető elemző körképe a hétvégi G8-as csúcstalálkozóról, a múlt pénteken tőzsdére lépett Facebookról és a hazai gyorsjelentésekről.

Tőzsdére tart a Business Telecom

A BUSINESS TELECOM Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság bejelentette, hogy benyújtotta törzsrészvényeinek tőzsdei bevezetésére vonatkozó kérelmét a Budapesti Értéktőzsdének.