Az aranytőzsde az eredetileg kitűzött indulási időpontnál meglepetésre tizenegy nappal korábban kezdte meg működését. A kereskedésben a többi között részt vesz a svájci UBS bank, a brit HSBC, az amerikai Goldman Sachs és a brit Standard Chartered is. A legkisebb üzletek 100 gramm aranyra köthetők, de egy kilogrammos és 12,5 kilogrammos tételekkel is kereskedhetnek a felek.

A tőzsdén forgalmazott termékeket nem dollárban, hanem jüanban számolják el, ezzel is segítve a kínai fizetőeszköz nemzetközivé válását.

A tőzsde megnyitásával Kínának, a világ legnagyobb aranyfogyasztójaként és -kitermelőjeként nagyobb beleszólása lehet az árak alakításába, amely többnyire New Yorkban és Londonban zajlik. A remények szerint a sanghaji tőzsde emellett a régiós aranykereskedelem központjává is válik – fogalmazott Sen Kang, a tőzsde vezérigazgató-helyettese korábban.

Sen elmondása szerint a kereskedést ezüstre és palládiumra is kiterjesztik. A tőzsde a várakozások szerint az arany kínai importját is fellendíti, az országba szállítható nemesfém központilag szabályozott mennyiségi korlátozását ugyanakkor nem enyhíti majd a várakozások szerint.

Kína 2013 óta a világ legnagyobb aranyfogyasztója: a kereslet tavaly 1176 tonnát tett ki. A kelet-ázsiai ország termelői oldalon szintén világelső: a kitermelés tavaly a 428 tonnát is meghaladta.