Teljes tanácstalansághoz vezetett a forint piacán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten bejelentett terve, hogy a kéthetes kötvényét olyan betétté alakítja, amit csak a partnerintézmények tarthatnak. Ezzel a 2007 előtti megoldáshoz tér vissza a jegybank, azzal a céllal, hogy csökkentse a külső adósság magas szintjét. Mivel a kéthetes kötvény megszűnik, s augusztustól a kereskedelmi bankok csak a jegybanki depóba tehetik a fölös likviditásukat, felmerült a kérdés, hogy a külföldi piaci szereplők hová teszik a pénzüket? Nem kis összegről, 800 milliárd forintról lehet szó.

Elolvadhat a kamatelőny

Amint arról már beszámoltunk, az összeg jelentős része klasszikus forgótőke, ami csak a kamat miatt parkol nálunk. A térségi pántlikájú pénzeket pedig nagyon könnyen felszívhatja a varsói piac. Annál is inkább, mert a jegybank kamatcsökkentési periódusa nyomán mindössze 10 bázispontra szűkült a kamatelőnyünk. És még ez is elolvadhat holnap a Monetáris Tanács kamatdöntő ülésén. Miközben a lengyel makro mutatók jobbak, mint a magyar számok, akár a GDP arányos államháztartási hiányt, akár a növekedést nézzük. Ami azt jelenti, hogy a kockázat/hozam mutató jelenleg jobb Varsóban, mint Budapesten.

A jelenlegi piaci várakozás szerint a kamatcsökkentési periódus alja 2,5 százalékpontnál lehet, vagyis egy esetleges holnapi 10 bázispontos vágás nem lenne piacmozgató hatású – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: annál érdekesebb lehet, hogy mit kommunikál a jegybank, mert ha még látnak teret a kamatvágásnak, akkor megmozdulhat a piac.

Lehet némi látencia

Nagyon nehéz megítélni, hogy mi lesz a sorsa a külföldi kézben lévő kéthetes kötvényekben fekvő pénznek – folytatta. Annál is inkább, mert nem látunk bele a „bankokba”. Valójában azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyi kötvény köthető külföldi tulajdonoshoz. Hasonlóan, azt sem lehet előre tudni, hogy a bankok miként reagálnak a kéthetes kötvények megszüntetésére? A hitelezési rendszerüket éppúgy átalakíthatják, ahogy a fedezeti rendszerhez is hozzányúlhatnak.

Más szóval, csak becsülni lehet a külföldiek állományát, s csak találgathatunk, hogy a banküzemek hogyan reagálnak a jegybanki lépésre, annyi azonban bizonyos, hogy az állampapír piaci aukciók hozamcsökkenése arra utal, hogy már a helyét keresi a pénz. De olyan apróságokra is érdemes figyelni, hogy az egynapos betétek kamata jelenleg 1 százalékponttal elmarad a jegybanki alapkamattól, s nem tudni, hogy mennyit viselnek el ebből a bankok.

Épp most csökken a devizatartalék

A kéthetes kötvények kisöprése alapvetően kettős hatással jár. Egyrészt, javul a Magyar Nemzeti Bank mérlege, másfelől, csökken a forint mögött álló devizatartalék. Érdekes módon, pár hete jegybanki elemzők már utaltak erre a lehetőségre.

Hangsúlyosabbak a hátrányok

A forint napok óta ingázik a gyenge oldal és az erős irány között. Bár volt a múlt héten néhány órányi optimizmus, most mégis úgy tűnik, hogy a befektetők úgy vélik: nagyobb a veszélye a nálunk parkoló külföldi tőke távozásának, mint amennyi előnnyel járhat a kötvénypiaci rali.

Más kérdés, hogy vajon szerencsés-e a mostani pillanat a devizatartalék csökkentésére. Talán azt lehet mondani, hogy az elmúlt években voltak a mostaninál sokkal rosszabb pillanatok is, de a jelenlegi szentiment sem tekinthető a legkedvezőbbnek, hiszen az ukrán válság folyamatosan munícióval látja el a piaci vészmadarakat.

Csak a háziasszonyokban bíznak?

Nem lehet ugyanakkor elégszer hangsúlyozni, az irány nem feltétlen rossz. Csak a végrehajtás szerencsétlen és előkészítetlen. A lépés túlzott mértéke és a bevezetés módja tudniillik, esélyt sem ad a piaci szereplőknek az alkalmazkodásra. Emiatt kétséges a végeredmény. Annak ellenére is, hogy lenne abban logika, ha az adósságfinanszírozás minél nagyobb részét forintalapra helyeznék.

Különösen csábító lehetőség a lakossági adósságfinanszírozás. Amit új típusú állampapírokkal, vásárlási kedvezményekkel és a bankbetétek kamatszintjének leolvasztásával is ösztönöznek.

A hazai amatőrök, vagy ha úgy jobban tetszik, a tőzsdei háziasszonyok ugyanis nem figyelik napi szinten a befektetéseik alakulását. És aligha büntetik a magyar piacot, amikor a külföldi professzionális szereplők éppen átsúlyoznak.