Közép-európai idő szerint délután három óra előtt tíz perccel a dollár 42,93 dolláron forgott, de előtte már több mint 43 rubelt is kértek érte. Az euróval 53,47 rubelen kereskedtek, míg a dollárból és euróból álló valutakosár jegyzése 47,9 rubelre erősödött. A rubel a dollárhoz képest 3,09, az euróhoz viszonyítva 2,52, míg a valutakosárhoz képest 2,8 százalékkal gyengült.

A rendszeren kellett volna változtatni

A döntés bejelentése után, miszerint a jegybank 150 bázisponttal 9 százalékra emelte alapkamatát, a rubel néhány percig erősödött, de aztán ismét lejtőre került. Az év eleje óta a rubel értékének mintegy 20 százalékát veszítette el a dollárhoz képest a nyomott olajárak és az ukrajnai válság következményei miatt. A jegybank dollártízmilliárdokat költött a rubel védelmére, de hasztalan. Az év eleje óta mintegy 70 milliárd dollárral, ebből csak októberben legalább 25 milliárd dollárral apasztották a tartalékokat a nyíltpiaci beavatkozások.

Orosz elemzők szerint a rubel elértéktelenedése folytatódik, a jegybank csak akkor tudott volna hatást gyakorolni az árfolyamra, ha a kamatemeléssel együtt megváltoztatta volna az árfolyamot alakító jelenlegi rendszert, az irányított lebegtetést.

Elfogyott a jegybank mozgástere

Natalija Orlova, az Alfa Bank vezető közgazdásza szerint a jegybank a kívánttal ellentétes hatást váltott ki, azaz növelte a volatilitást a rubel piacán. Az árfolyam nagyon változékony marad, a drasztikus kamatemeléssel pedig jövő év közepéig elfogyott a jegybank mozgástere – mondta. Bármennyire is igyekszik támogatni a jegybank a rubelt, nem sok mindent tehet, mivel az orosz fizetőeszköz gyengülését kiváltó okok – az olajárak csökkenése és a geopolitikai tényezők – kezelése nem tartozik a hatáskörébe. „A tőkét nem monetáris okok miatt vonják ki a befektetők, hanem üzleti megfontolások miatt, így az olajárak csökkenése, a katonai kiadásokra koncentráló orosz költségvetés szerkezete és geopolitikai tényezők miatt” – véli Vaszilij Szolodkov, a gazdasági főiskola igazgatója.

A piacok nemcsak a pénz-, hanem a devizapolitika megváltoztatását is várták a jegybanktól. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter például arra számított, hogy a jegybank január 1-je helyett már november 1-jétől áttér a szabad lebegtetés rendszerére az irányított lebegtetésről.