Megállíthatatlan járványként terjednek a fejlett piacokon a negatív hozamok és mínuszos kamatok. Hovatovább csinos közgazdaságtan burjánzik azon a problémahalmazon, hogy vajon miért tartják olyan betétben az ügyfelek a pénzüket, amiért fizetniük kell, s ugyan milyen megfontolásból vásárolnak olyan állampapírt, amelyért a kifizetéskor a vételi árnál kevesebbet adnak.
Csak a pánik?
Rég túl van a piac azon az ősi legendán, hogy amikor a befektetőkön eluralkodik a pánik, akkor szó szerint csak a tőkét mentik. Mit sem törődve a hozamokkal. Sőt, még fizetni is hajlandóak azért, hogy biztos helyen tudják a megtakarításaikat.
Márpedig ilyenkor az arany kerül szóba, lehetőleg fizikai formájában, aztán a svájci bankbetét, meg mondjuk az erős államok kötvényei, mint a német Bund. Eddig azt gondoltuk, hogy kizárólag a kockázatkerülés miatt állnak sorban ezekért az eszközökért a befektetők.
Jól járhatunk
Nos, újabban azt magyarázzák a közgazdászok, hogy akár még jól is járhatunk a negatív kamattal. Egyrészt a felértékelődés, másfelől a deflációs környezet hajthatja a malmunkra a vizet.
Az előbbire a svájci betét lehet példa, hiszen a frank felértékelődése többszöröse volt a negatív kamatnak. Utóbbit pedig a kötvénypiacon élvezhetjük, amennyiben még a negatív hozam is pluszban lehet a deflációhoz képest.
Nem a törvényen múlik
Vajon nálunk beköszönthet-e a közeli jövőben a negatív hozamok és mínuszos kamatok kora? Bár kínálja magát a jogászi érvelés, hogy ennek egyelőre a törvényi feltételei sem adottak. Sokat mégsem érdemes időzni ennek az érvelésnek a medrében. Mert a törvényt mindig lehet módosítani.
Vaskos kockázati felár
Nem gondolom, hogy a nominális kamatok és hozamok nálunk negatívba csúsznának – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Emlékeztetve, a fejlett piacokon is nulla közeliek a hozamok és kamatok, még ha negatívak is. Egyrészt, a 2,1 százalékos magyar jegybanki alapkamat, még további mérséklődés esetén is mesze esne a nullától. Emellett az országkockázatról sem szabad elfeledkezni. Egyelőre a magyar kockázati felár meglehetősen vaskos. Mindezek fényében akkor csúszhatna mínuszba a magyar hozam és kamat, ha a fejlett piacokon már mínusz 1-2 százalékról beszélhetnénk.
Hasonlóan vélekedett Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Mondván, a 2,1 százalékos alapkamatból korai lenne már most negatív hozamot indikálni a 10 éves magyar állampapírra. Annál is kevésbé, mert a kockázati besorolásunk jelentősen eltér a fejlett piacokétól, emiatt a magyar kötvények után mindig többet kell fizetni a befektetőknek.
