Nagyon kedvező piaci körülmények jellemezték az évet, a lakossági állampapírok iránt élénk volt a kereslet, a jelentős összegű csereaukciók miatt nagyobb bruttó forint kibocsátás és visszafizetés történt.

Borbély László András elmondta: 2015-ben 400 milliárd forinttal csökken a nettó finanszírozási igény 2014-hez képest, az esedékes visszafizetési kötelezettség 1900 milliárd forinttal kevesebb lesz, s 1800 milliárd forinttal csökken a bruttó kibocsátás. Az ÁKK adatai alapján a 2013-2014-es években nem emelkedett a külföldi befektetők kezében lévő a forintalapú állampapír állomány. A külföldi befektetőknél lévő forint állampapír-állomány nagysága évek óta 5000 milliárd forint körül ingadozik, viszont a állampapírok futamideje napjainkban már átlagosan 5 évet ér el, mert az elmúlt időszakban egy évet hosszabbodott.

Az ÁKK csökkenteni akarja az államadósság devizaarányát – mondta el Borbély László András. Rámutatott: emellett határozott gazdaságpolitikai célkitűzés, hogy a magyar állam jövőre se menjen ki a nemzetközi piacokra devizakötvénnyel, de sosem lehet kizárni, ezért, ha szükség lesz rá, sor kerülhet ilyen tranzakcióra is. Hozzátette: a hosszabb távú, azaz 2016-os tervek között sem szerepel ilyen kibocsátás.

A 2015-ös adósságfinanszírozási terv szerint az ÁKK az államadósságon belül a 2013 végi 60 százalékról 2014 végére 55 százalékra, jövőre 50 százalékra kívánja csökkenteni a külföldi befektetők arányát az adósságfinanszírozásban. Ezzel párhuzamosan a devizaalapú adósságelemek aránya a 2013. végi 41 százalékról az idén év végére 38 százalékra, a jövő év végére 34 százalékra mérséklődhet. A magyar állam jövőre csak a letelepedési államkötvényből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből tervez devizaalapú forrást bevonni, más devizakötvényből nem – mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Elmondta: a lakosság kezében lévő állampapír-állomány (névértéken számítva) 2262 milliárd forintot ért el 2014 októberében, ami 271 milliárd forinttal haladta meg a 2013. végi állományt.