2024 április 19

Nem lesz jövőre devizakötvény

Változatlanul stratégiai cél az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzet megőrzése is. Emellett a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír-állomány futamidejének további növelése szerepel a stratégiai célok között.

Elég lesz a forintkötvény?

Jövőre összesen 1,2 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) nemzetközi devizakötvény, 1 milliárd euró belföldi devizakötvény, valamint 0,3 milliárd euró egyéb hitel visszafizetése esedékes. A 2,5 milliárd euró összegű devizalejárat kevesebb, mint felét teszi ki a 2014. évi devizalejáratoknak. A megnövekedett belföldi – különösen lakossági – kereslet fennmaradása esetén a korábbi éveknél lényegesen kisebb összegű devizatörlesztés finanszírozása elsősorban forintkibocsátásokkal történik a még mindig magas devizaadósság arány gyorsabb csökkentése érdekében a törvényjavaslat szerint.

A központi kormányzat hiánya és a lejáró forintadósság finanszírozását a tervek szerint piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják. A lakossági értékesítés nagyobb hányadát 2014-ig a lakossági kincstárjegyek biztosították, 2015-ben viszont már a 3-10 éves Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) és Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) értékesítését tartalmazza a terv. A diszkontkincstárjegyek továbbra is az átmeneti, éven belüli likviditási igény kielégítését szolgálják.

A kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához 2015-ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, a tervek szerint a 223 milliárd forint összegű külföldi, hosszú futamidejű forrást forinthitelként veszi fel az ország. Ezen kívül a hazai befektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euró denominációjú PEMÁK kötvény és a letelepedési kötvény értékesítése is hozzájárul a finanszírozáshoz, a devizalejáratok részbeni refinanszírozásához.

Csökkenteni kell a devizaadósságot

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei tervében a teljes bruttó kibocsátás 6902 milliárd forint volt, ebből a forintban történő kibocsátás 5550 milliárd forint. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese január elején az idei államadósság-kezelési stratégia egyik fő elemének nevezte, hogy a devizaadósság aránya csökkenjen és tartósan 40 százaléka alatt maradjon.

Májusban Borbély László András arról számolt be, hogy az ÁKK módosított finanszírozási terve szerint 2014-ben változatlan költségvetési hiány mellett az eredetileg tervezettnél 207 milliárd forinttal több, 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol. A finanszírozási szükséglet azért nőtt, mert a kormány vagyonelemeket (Antenna Hungária, Főgáz) vásárol, emellett az európai uniós megelőlegezés mértéke közel 70 milliárd forint lehet; ez a költségvetési hiányon felül finanszírozandó. Az ÁKK várakozásai szerint a külföldiek részaránya a finanszírozásban 61-ről 53 százalékra csökken, a belföldieké pedig 39-ről 47 százalékra nő az idén.

A Dow Jones hírügynökség szerint csütörtökön Borbély László András úgy fogalmazott: Magyarország jövőre nem tervez devizakötvény-kibocsátást.