Mit csinál Norvégia a rengeteg pénzével?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Ősszel volt tele a világsajtó azzal, hogy a norvég olajalap értéke elérte az egybillió dollárt. A norvég állam tartaléka még mindig egybillió fölött jár, de hogy mit csinálnak ezzel a pénzzel, és mit jelent egyáltalán ekkora összeg, azt máris mutatjuk.

A norvég Állami Globális Nyugdíjalap, vagyis ismertebb nevén az olajalap, jelenleg a 8 439 263 887 201 norvég korona értékkel bírt. Ez, mint már említettük több mint egybillió dollár, és kb. 269 billió forint. Hogy hogyan lehet ennyi pénze az egyetlen országnak, a cikksorozat múlt heti részében jártuk körbe. Most megnézzük, mit is tud a híres olajalap.

Mennyi az annyi?

Nehéz elképzelni ennyi pénzt, vagy pont olyasmit találni, ami ennyi pénzt érne, de azért próbálkozzunk meg az összehasonlítással. Például nézzük meg ezt a képet. Ezen a képen egybillió dollár látható százdolláros bankjegyekben.

Forrás: Demonocracy

Persze már ez se semmi, de az is érdekes, ha magyar viszonyokkal vetjük össze az norvégok pénzét. Akkor ugyanis azt látjuk, hogy az a 2017-es évi komplett magyar költségvetés tervezett kiadási oldalának kb. 14-szerese. Vagyis az olajalap 14 évig a magyar kormány minden költését mindenestül tudná fedezni.

Ha leggazdagabb magyar, Csányi Sándor becsült vagyonát vesszük, ami kb. 260 milliárd forint, akkor azt látjuk, hogy a norvégok pénze ennek több mint ezerszerese. De több mint tízszerese az Amazon alapító Jeff Bezos vagyonának is (a Forbes szerint 97,7 milliárd dollár), aki a Black Friday óta a világ leggazdagabb embere.

Mit csinálnak ennyi pénzzel?

Ezek a pénzek persze nem a Norvég Nemzeti Bank széfjében vannak Oslóban, hanem pont az a lényege az olajalapnak, hogy országon kívül tartja az olajbevételeket, szó szerint szerteszét a világban: többek között 77 ország 8,985 cége osztozik rajta. Csak még egy megdöbbentő adat a pénz mértékéről: a norvégok kezében van a világ összes tőzsdéjén lévő összes cégnek az 1,3 százaléka. A pénznek egyébként 65,9 százalékát tartják részvényekben, 31,6 százaléka fix hozamú befektetésben, 2,5 százalékát pedig ingatlanban.

Az öt cég, amelyikben a legtöbb pénze van a olajalapnak: az Apple, a Nestlé, a Royal Dutch Shell olajcég, az Alphabet (azaz korábban a Google), és a Microsoft. De van norvég pénz például a Mol-ban is, igaz jó kérdés, meddig. Az olajalap vezetése ugyanis sokak meglepetésére épp múlt hónapban jelentette be, hogy várhatóan meg fogja szüntetni az összes olajipari befektetését. Furcsa lépésnek tűnik egy olajalaptól, de van egy egyszerű magyarázat, mindjárt visszatérünk rá.

A második legnagyobb befektetési szektor, a fix hozamú befektetések alatt leginkább államkötvényeket kell érteni. Ezek azért érik meg, mert segítségükkel rövidtávon ki tudják valamennyire küszöbölni a tőzsdei árfolyamingadozásokat, hiszen a kamatok biztosan be fognak folyni. Igaz az évek során egyre inkább eltolódott a fókusz a fix hozamú befektetésekről a részvénypiac felé. Ez az elmúlt hónapokban is jól látható, szeptember előtt ugyanis még az összeg 32,4 százaléka volt a kötvénypiacon, szemben a mostani 31,6 százalékkal. Itt az ötös lista egyébként így néz ki: USA, Japán, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság.

És végül az ingatlanok, amelyek nem akármilyen ingatlanok. Van az olajalapnak, azaz közvetve a norvég állampolgároknak, ingatlanja Londonban a Piccadilly Circus-nél, New Yorkban a Times Square-en és Párizsban a Champes Élysées-n is.

Ömlik a pénz

Az alap elképesztő ütemben nő, 2002 óta több mint 12-szeresére emelkedett az értéke. Ami zseniális ebben, hogy ez nem csak annak köszönhető, hogy folyamatosan rakják bele az olaj és gázbevételekből származó pénzeket. Sőt! Az alap 2016-os értékének a fele már a befektetések hozamaiból gyűlt össze, és csak 45 százaléka az olajpénzekből, azaz gyakorlatilag fontosabbak lettek mára a befektetések az olajalap szempontjából, mint maga az olaj. Ez úgy lehetséges, hogy 1998 és 2017 harmadik negyedéve között átlagolva az alap hozama évi 6,0 százalék volt, ami nagyon-nagyon jónak számít, főleg ilyen hosszútávon.

Az olajalap pénzét azonban már nem csak gyűjtik, használják is a költségvetésben. A jövő héten erről, valamint az olajipar és Norvégia jövőjéről lesz szó.

Olvassa el a cikksorozat eddigi részeit!

Miért piszok gazdag Norvégia? - a kezdetek

Hogyan öl meg egy országot az olajipar?

A norvég gazdasági csoda belülről

Hirdetés
Technikai elemzések

Amerika hiányában az európai és ázsiai piacok sem tudtak forgalmat produkálni...

A visszatesztelt trendvonallal már nem bírt a hazai index hétfőn.

Mérsékelt gyengüléssel torpant meg a gyógyszergyártó árfolyama az elmúlt...

Nem tudott új csúcsra emelkedni a pénteki teljesítmény után a bankpapír.

Szép emelkedést tudott bemutatni hétfőn a távközlési vállalat árfolyama.

Trendvonala és 200 napos mozgóátlaga alatt keresi az irányt az olajvállalat...

Mérsékelt csütörtöki gyengülés után pénteken ismét ellenállásai felé...

Hirdetés
OpcioGuru

A tradingben annyi érzelem van jelen napi szinten, ami kevés más szakmában...

Private Banking

A múlt évben néhányszor érintettük a főleg amerikai startupok témakörét.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Zombicégek alkonya »

ALTEO 725 (1,40 ) ALTERA 630 (-1,56 ) ANY 1385 (1,09 ) APPENINN 700 (2,49 ) CIGPANNONIA 445 (0,23 ) CSEPEL 1160 (0,87 ) Duna House A 3920 (-1,51 ) EMASZ 23800 (-0,83 ) ESTMEDIA 45 (4,65 ) FHB 686 (-0,58 ) FUTURAQUA 65 (-2,69 ) GSPARK 3660 (-0,27 ) KONZUM 3125 (1,30 ) KPACK 7500 (-11,76 ) MASTERPLAST 590 (1,72 ) MOL 2878 (-0,62 ) MTELEKOM 468 (-0,43 ) NORDTELEKOM 46 (-3,36 ) NUTEX 51 (-0,39 ) OPUS 631 (-2,92 ) OTP 11410 (-1,64 ) OTT1 250 (-1,96 ) PANNERGY 690 (-0,29 ) RABA 1405 (-2,77 ) SET Group 218 (-0,46 ) WABERERS 4780 (0,84 ) ZWACK 17400 (-0,29 )