Mit csinál Norvégia a rengeteg pénzével?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Ősszel volt tele a világsajtó azzal, hogy a norvég olajalap értéke elérte az egybillió dollárt. A norvég állam tartaléka még mindig egybillió fölött jár, de hogy mit csinálnak ezzel a pénzzel, és mit jelent egyáltalán ekkora összeg, azt máris mutatjuk.

A norvég Állami Globális Nyugdíjalap, vagyis ismertebb nevén az olajalap, jelenleg a 8 439 263 887 201 norvég korona értékkel bírt. Ez, mint már említettük több mint egybillió dollár, és kb. 269 billió forint. Hogy hogyan lehet ennyi pénze az egyetlen országnak, a cikksorozat múlt heti részében jártuk körbe. Most megnézzük, mit is tud a híres olajalap.

Mennyi az annyi?

Nehéz elképzelni ennyi pénzt, vagy pont olyasmit találni, ami ennyi pénzt érne, de azért próbálkozzunk meg az összehasonlítással. Például nézzük meg ezt a képet. Ezen a képen egybillió dollár látható százdolláros bankjegyekben.

Forrás: Demonocracy

Persze már ez se semmi, de az is érdekes, ha magyar viszonyokkal vetjük össze az norvégok pénzét. Akkor ugyanis azt látjuk, hogy az a 2017-es évi komplett magyar költségvetés tervezett kiadási oldalának kb. 14-szerese. Vagyis az olajalap 14 évig a magyar kormány minden költését mindenestül tudná fedezni.

Ha leggazdagabb magyar, Csányi Sándor becsült vagyonát vesszük, ami kb. 260 milliárd forint, akkor azt látjuk, hogy a norvégok pénze ennek több mint ezerszerese. De több mint tízszerese az Amazon alapító Jeff Bezos vagyonának is (a Forbes szerint 97,7 milliárd dollár), aki a Black Friday óta a világ leggazdagabb embere.

Mit csinálnak ennyi pénzzel?

Ezek a pénzek persze nem a Norvég Nemzeti Bank széfjében vannak Oslóban, hanem pont az a lényege az olajalapnak, hogy országon kívül tartja az olajbevételeket, szó szerint szerteszét a világban: többek között 77 ország 8,985 cége osztozik rajta. Csak még egy megdöbbentő adat a pénz mértékéről: a norvégok kezében van a világ összes tőzsdéjén lévő összes cégnek az 1,3 százaléka. A pénznek egyébként 65,9 százalékát tartják részvényekben, 31,6 százaléka fix hozamú befektetésben, 2,5 százalékát pedig ingatlanban.

Az öt cég, amelyikben a legtöbb pénze van a olajalapnak: az Apple, a Nestlé, a Royal Dutch Shell olajcég, az Alphabet (azaz korábban a Google), és a Microsoft. De van norvég pénz például a Mol-ban is, igaz jó kérdés, meddig. Az olajalap vezetése ugyanis sokak meglepetésére épp múlt hónapban jelentette be, hogy várhatóan meg fogja szüntetni az összes olajipari befektetését. Furcsa lépésnek tűnik egy olajalaptól, de van egy egyszerű magyarázat, mindjárt visszatérünk rá.

A második legnagyobb befektetési szektor, a fix hozamú befektetések alatt leginkább államkötvényeket kell érteni. Ezek azért érik meg, mert segítségükkel rövidtávon ki tudják valamennyire küszöbölni a tőzsdei árfolyamingadozásokat, hiszen a kamatok biztosan be fognak folyni. Igaz az évek során egyre inkább eltolódott a fókusz a fix hozamú befektetésekről a részvénypiac felé. Ez az elmúlt hónapokban is jól látható, szeptember előtt ugyanis még az összeg 32,4 százaléka volt a kötvénypiacon, szemben a mostani 31,6 százalékkal. Itt az ötös lista egyébként így néz ki: USA, Japán, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság.

És végül az ingatlanok, amelyek nem akármilyen ingatlanok. Van az olajalapnak, azaz közvetve a norvég állampolgároknak, ingatlanja Londonban a Piccadilly Circus-nél, New Yorkban a Times Square-en és Párizsban a Champes Élysées-n is.

Ömlik a pénz

Az alap elképesztő ütemben nő, 2002 óta több mint 12-szeresére emelkedett az értéke. Ami zseniális ebben, hogy ez nem csak annak köszönhető, hogy folyamatosan rakják bele az olaj és gázbevételekből származó pénzeket. Sőt! Az alap 2016-os értékének a fele már a befektetések hozamaiból gyűlt össze, és csak 45 százaléka az olajpénzekből, azaz gyakorlatilag fontosabbak lettek mára a befektetések az olajalap szempontjából, mint maga az olaj. Ez úgy lehetséges, hogy 1998 és 2017 harmadik negyedéve között átlagolva az alap hozama évi 6,0 százalék volt, ami nagyon-nagyon jónak számít, főleg ilyen hosszútávon.

Az olajalap pénzét azonban már nem csak gyűjtik, használják is a költségvetésben. A jövő héten erről, valamint az olajipar és Norvégia jövőjéről lesz szó.

Olvassa el a cikksorozat eddigi részeit!

Miért piszok gazdag Norvégia? - a kezdetek

Hogyan öl meg egy országot az olajipar?

A norvég gazdasági csoda belülről

Hirdetés
Technikai elemzések

Nem volt ereje a német indexnek a 300 pontos sávjából történő kilépésre.

Megtörtént a kamatemelés Amerikában, de a piacok óriási reakciót nem...

Távolodni tudott közeli támaszától a hazai index.

Nem esett el a gyógyszergyártó árfolyamának kritikus támasza.

50 napos mozgóátlagának átlépésével célozhatja ismét csúcsait a bankpapír.

470 körül kialakított sávjából tört le a távközlési vállalat árfolyama.

Távolodott kritikus támaszától az olajvállalat árfolyama.

Hirdetés
OpcioGuru

Utóbbi időben elég sokat lehetett olvasni a Bitcoin futures bevezetésről, ami...

Private Banking

A múlt évben néhányszor érintettük a főleg amerikai startupok témakörét.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Távolodott a sávtetőtől a DAX - technikai elemzés »

ALTERA 4100 (3,77 ) ANY 1310 (-0,68 ) APPENINN 712 (-1,79 ) BIF 1625 (1,56 ) CIGPANNONIA 485 (0,83 ) CSEPEL 995 (1,53 ) Duna House A 3850 (0,79 ) ENEFI 215 (-0,46 ) ESTMEDIA 46 (2,22 ) FORRAS/OE 1280 (4,92 ) FUTURAQUA 58 (3,57 ) GSPARK 3573 (0,08 ) KONZUM 3435 (-1,94 ) MASTERPLAST 575 (-0,35 ) MOL 3019 (1,07 ) MTELEKOM 467 (1,30 ) NORDTELEKOM 23 (4,55 ) NUTEX 73 (1,39 ) OPUS 645 (-0,92 ) OTP 10185 (-0,97 ) OTT1 240 (-4,00 ) PANNERGY 535 (0,94 ) RICHTER 6435 (0,31 ) WABERERS 4750 (-1,04 ) ZWACK 16780 (0,18 )