Az átlagember egyszerűen gondolkozik a tőzsdéről: ha van pénzed, vegyél részvényt olcsón, azután add el drágán, zsebeld be a hasznot! Kétségtelen, az említett gondolati séma alapján a történelem során születtek legendás vagyonok. Ám ne legyünk naivak, elődeink közül sokan eme elv alapján veszítették el mindenüket, s végezték szegényházban, vagy menekültek öngyilkosságba.

Árnyaltabb az emberek képe a börzéről

Manapság azonban gyarapszik a társadalomnak az a rétege, amely árnyaltabban látja a képet. A tőzsde gyakran misztikusnak tűnő világát, olyan mindennapi valóságként fogja fel, amely eszközeivel élve hozzá tehet valamit anyagi, pénzügyi céljai megvalósításához. A befektetői gondolkodás és kultúra helyzetéről kérdeztük Tóth Attilát, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató helyettesét.

– Kétségtelen, ha lassan, de változik Magyarországon is a lakossági befektetők szemlélete, – mondta Tóth Attila. – A családok megpróbálnak tudatosabban gazdálkodni, mind többen kísérlik meg rendszeresen kiszámítani költségeiket. A számvetés után persze rögtön adódik a kérdés: ha a hónap végén marad valami a családi kasszában, mit tegyenek a megtakarításukkal. A pénz öncélú gyarapítása nem életszerű, az embereknek mindig vannak terveik, amelyek megvalósításához anyagi eszközökre van szükség. Lakás, utazás, egészség, vagy éppen a biztonságos nyugdíjas évek.

– A Tőzsdefórum is írt róla a korábbiakban, hogy a válság miatt az emberek nagy része tudatosabban figyel pénzügyeire és a családi költségvetésre, ám a megfelelő pénzügyi műveltséghez szükséges ismeretek még fejlesztésre szorulnak.

– Ez is igaz – folytatta a vezérigazgató helyettes. – A BÉT-nek és támogató partnereinek egyik fő célja éppen ezért a hazai befektetői bázis erősítése és a pénzügyi oktatás. Az idén is folytatódott az a road show, amelyen partnereinkkel közösen a tőzsdét igyekeztünk népszerűsíteni és ismertettük a lehetőségeket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen indultunk, a további ,,megállók” Győr, Debrecen, Pécs és Szeged.

Kockázatkerülőek a magyarok

– Aktív tőzsdézőknek gyakran azokat az embereket tekintik a szakértők, akik előfizetnek a real time (az azonnali) tőzsdei adatokra. Az ő számuk Magyarországon nagyjából tizenötezer. Nem kevés ez?

– Szerintem egyáltalán nem. Ha kitekintünk Európába, azt látjuk, hogy Németországban és Ausztriában is nagyjából ennyien rendelik meg az említett szolgáltatást. Ez azonban csak egy mérési lehetőség. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy Magyarországon mintegy százezer ember tekinthető aktív tőzsdézőnek. Akadnak más összefüggések is. Gyakran hallani, hogy a magyarok nagyon kockázat kerülőek. Ez így nem pontos, inkább úgy fogalmaznék: őket inkább a nagyobb mozgások, a nagyobb ,,kilengések” érdeklik.

– A Tengerentúlon megint csak más a helyzet. A lakosság jelentős része – ellentétben az itthonihoz – komoly részvény vagyonon ül. Ez az arány nálunk tíz százalék alatt van. Az Amerikai Egyesült Államokban ez hatvan százalék. Az USA-ban van egy olyan felfogás, hogy kereskedni kötelező. Úgy is fogalmazhatok nálunk más a részvény befektetési horizont, mint Amerikában.

– Lehet ez azzal összefüggésben, hogy nálunk az emberek nem tudnak hosszú távon gondolkodni?

– Nálunk is tudnak hosszú távon gondolkodni az emberek. Csak talán más a helyzetünk. Nézzük arról az oldalról, mi változik Amerikában? Valójában semmi, ami a lakosság pénzügyeit illeti. Nálunk minden mozgásban van. Az emberek minden újjal szemben bizalmatlanabbak. Az adott pénzügyi kondíciók nem biztos, hogy jövőre is ugyanazok lesznek. Így aztán nem az a kérdés, hogy tudnak-e hosszú távon gondolkodni, hanem inkább az, akarnak-e?

– A magyar pénzügyi helyzet manapság amúgy is olyan, hogy az embereknek, alaposan el kell gondolkozniuk azon, hol gyarapíthatják a pénzüket. Szerintem a tőzsde olyan hely, ahol a gondosan, szakértelemmel befektetett forintok jól fialhatnak.

Hamarosan változások jönnek

– Most újabb változás előtt állunk. December elején, amint arról a Tőzsdefórum a BÉT vezérigazgatójával folytatott beszélgetésben is beszámolt, elindul a Xetra kereskedési rendszer.

– Ez szerintem is fontos fejlemény. Nagyon kedvező lesz e lépés a piac egésze számára. Könnyebben elérhetőek lesznek a többi között valóban a nemzetközi piacok, miközben a tradelőknek megmarad a hazai környezet.

– A hazai tőzsdén folyamatos a mozgás. Cégek távoznak, vállalatok jönnek. Legutóbb a nagyobbak közül az Egis jelentette be a távozást, nemsokára érkezhet egy másik, a Blue Seven Group…

– Ebben nincsen semmi rendkívüli. Szerintem a tőzsdének jelenleg is van vonzereje Magyarországon. Mindenek előtt az ismertté válás lehetősége. A tőzsdére lépés hosszabb távú stratégiai döntés. Ezzel a cégek működése átláthatóvá, követhetővé válik. Ez erősíti a bizalmat a meglévő és a leendő partnerekben. Az immár tőzsdei társaságok előtt újabb cégek nyithatják ki az ajtót, újabb megrendeléseket kaphatnak.

– Hogyan látja, érkezhetnek a jövőben nagyobb, tőkeerősebb cégek a hazai börzére? Megjelenhetnek a nagyobb rendszerek, például a posta, a vasút, szolgáltatók, érkezhetnek-e Magyarországon tevékenykedő multik papírjai?

– A kérdés összetett. Nagyobb, tőkeerősebb  cégek érkezését nem lehet kizárni. A hazai cégek közül is van azért néhány, mint például az MVM, amely úgy alakítja a stratégiáját, hogy adott helyzetben éppen meg is jelenhet a Budapesti Értéktőzsdén. Ezek persze nemzetgazdasági döntéseket igényelnek, amelyekhez sok feltétel egybe esése szükséges.

– A külföldi cégek, a multik esetében inkább az a gyakorlat, hogy a saját nemzeti tőzsdéiken méretik meg magukat – mondta végezetül a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató helyettese.