Az ázsiai országok növekedésének megtorpanása és néhány geopolitikai gond azonban óvatosságra intette a befektetőket. A világhíres, Nobel-díjas amerikai közgazdász, Nouriel Roubini a kínai növekedéssel kapcsolatban nemrég két szakértői álláspontot emelt ki. Az egyik szerint az ázsiai ország tartani tudja a 6-7 százalékos növekedést, a másik szerint azonban teljes összeomlás várható a világ második legnagyobb gazdaságában. Roubini szerint a kettő között van az igazság. Jó lépésnek tartja, hogy a kínaiak reformprogramja a befektetések ösztönzése helyett a lakossági fogyasztás beindítását helyezi előtérbe, ugyanakkor a nagy állami vállalatok és az önkormányzatok ennek a folyamatnak ellenállhatnak. Ez azzal járhat, hogy több lesz a nem teljesítő hitel, pedig az már most is a GDP 220 százalékát teszi ki.

Az ázsiai tőzsdékkel számolnia kell a világnak

Akárhogyan is van, az ázsiai országok gazdaságaival, beleértve a tőzsdéket is, számolnia a kell a világnak. Már csak azért is, mivel a jelentős ázsiai börzék hatással vannak a világ legnagyobb tőzsdéire. Ha tükrözvén az adott ország belső gazdasági gondjait, mondjuk zuhanni kezdenek a japán, hongkongi, vagy a sanghaji vezető indexek, az rendszerint hatással van még a világ legnagyobbjának tekintett New York-i tőzsdére is. A feltörekvő piacok alakulása ilyen értelemben befolyásolja a világ befektetőinek hangulatát és szándékait is.

Az ázsiai kontinens úgynevezett feltörekvő országai nem véletlenül kerültek a befektetői figyelem középpontjában. A világgazdasági átlagoknál gyorsabb fejlődési ütem, a politikában tapasztalt „ázsiai liberalizáció”, felértékelte a jelentős haszonnal kecsegtető befektetéseket, beleértve a részvény invesztíciókat.

A kontinens három börzéje is ott van a top 10-ben

A kétezres évekre az ázsiai országok fontossá váltak. Ez nem is véletlen, hiszen az 2012-es adatok szerint az országok bruttó hazai termékét alapul vevő top lista dobogós helyein két ázsiai állam, Kína és Japán is ott áll az Amerikai Egyesült Államok után. Az első tízbe bekerült még egy hatalmas ázsiai ország, India is.

Hasonló helyet foglalnak el az ázsiai országok börzéi is a világ tőzsdéinek top listáján. Az első tízben meglehetősen előkelő helyen állomásozik a tokiói (2011-es adatok alapján a harmadik hely), a sanghaji  és a hongkongi börze. Ha ezeken a „parketteken” történik valami, az hatással van a világ más tájain működő részvénypiacokra.

Jóllehet valóban tapasztalható volt némi bizalomvesztés az ázsiai részvénypiacokon, sok befektető mégis arra tesz, hogy megéri hosszabb távon jelen lenni és invesztálni a feltörekvő piacok vállalataiba, hiszen az ott tapasztalható most is jelentős tempójú fejlődés megkerülhetetlen, s a kockázatok ellenére is jó haszonnal kecsegtet.

Magyarországról is elérhetőek a távol-keleti befektetések

Ezek a piacok régóta elérhetők a befektetők számára Magyarországról is. A K&H-nál már jó néhány esztendeje működő Ázsia Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap azt ígéri a befektetőknek, hogy könnyen elérhetőek a feltörekvő ázsiai részvénybefektetések. Az alap eddigi szereplése jól mutatja a feltörekvő piaci kockázatokat, s azt, hogy ezeken a piacokon hosszabb távon érdemes gondolkozni. Az alapot elindítók is azoknak a hazai befektetőknek ajánlják ezt a lehetőséget, akik továbbra is bíznak az ázsiai régió dinamikus növekedésében, és a hosszú távon várható magas megtérülés érdekében elviselik a részvénypiaci árak és a deviza átváltási arányok változásából fakadó hozamingadozásokat, esetenként veszteségeket is.

Az OTP alapkezelő Ázsiai Ingatlan Alapok Alapját azoknak az ügyfeleinek ajánlja, akik megtakarításaikat hosszú távra – minimum 5 évre – kívánják befektetni, és részesedni kívánnak az ázsiai ingatlanpiacok és infrastruktúra-befektetések (teljes csendes-óceáni régió) hozamaiból, valamint az alapok alapja struktúra előnyeiből.  A hosszú távú gondolkodás fontosságát igazolják az alap adatai is, igazolván, hogy a kockázatok ellenére van értelme bízni ezekben a piacokban.