Kétnapi emelkedés után ismét lejtőre fordultak a fő mutatók.
Rontja a vállalati profitkilátásokat az orosz-nyugati szankcióháború
A dán Carlsberg söripari csoport profitjának idei csökkenését jelezte előre szerdán, az oroszországi körülményekre hivatkozva. A csoportszintű eredmény 35 százaléka származik Oroszországból, és a befektetők általános, sok más nyugati cégre is alkalmazható következtetéseket vontak le a profitfigyelmeztetésből, miközben semmi jele haladásnak a kelet-ukrajnai tűzszünet felé. Az ukrajnai harcok és az orosz-nyugati szankcióháború miatt már számos nyugat-európai vállalat visszafogta előrejelzéseit, főleg németek, köztük a Henkel, az Adidas és a Rheinmetall.
Németországban ismét gyorsult a termelői árak csökkenése júliusban, a szerdán kiadott statisztika szerint. A rossz hangulatot nem ellensúlyozta az Oroszországban kevésbé érdekelt holland Heineken sörcsoport vártnál jobb beszámolója.
Az orosz-nyugati gazdasági kapcsolatok problémáin a központi banki enyhítés nem segíthet, ráadásul afelől is rossz hír érkezett. A brit központi bank legutóbbi, hó eleji pénzügy-politikai értekezletén már két tanácstag szavazott kamatemelésre – a várt egy helyett – az ülés szerdán megjelent jegyzőkönyvének tanúsága szerint. Emiatt az elemzők most közelebbinek látják a szigorítás esélyét. Előzőleg, kedden még távolodni látszott az esély, miután friss adatok a lakásárak növekedésének lassulását és az infláció enyhülését jelezték.
Nem volt erő a piacokban
A legtöbb elemző szerint a nyugat-európai fő mutatók az elmúlt másfél havi veszteségeiknek legföljebb a felét szerezhetik vissza a belátható jövőben.
A New York-i piacok is erőtlenül alakultak, miután három nagy cég – a Lowe’s barkácsáruházak, a Target kiskereskedelmi hálózat és a Hertz autókölcsönző – rontotta idei előrejelzéseit. Ez arra vall, hogy még mindig elégtelen a lakossági fogyasztás az Egyesült Államokban, miközben ott is központi kamatemelésre kell számítani jövőre, legföljebb valamivel később a vártnál. Épp ezért is óvatosak a befektetők: az európai tőzsdezárás után jelenik meg az amerikai jegybankrendszer (Fed) legutóbbi, július végi értekezletének jegyzőkönyve, amelyből talán következtetni lehet a jövendő kamatpályára.
Pirosban az indexek
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,35 százalékos romlással 6755,48 ponton zárt, 0,09 százalékkal magasabban, mint a múlt év végén.
A frankfurti DAX-30 0,21 százalékos mínusszal 9314,57 ponton végzett, 2,49 százalékkal az év végi értéke alatt.
Párizsban a CAC-40 0,32 százalékkal 4240,79 pontra gyengült, 1,28 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
A milánói FTSE MIB-40 0,20 százalékot vesztett, a madridi IBEX-35 0,33 százalékot nyert, az athéni ASE tőzsdemutató 0,99 százalékkal került feljebb.
Varsóban a WIG-20 0,13 százalékkal 2451,06 pontra gyarapodott, de a Mol 2,38 százalékkal 153,60 zlotyra esett.
A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,16 százalékkal, az S&P 500-as 0,08 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,04 százalékkal volt az előző záró fölött.
Gyengült az euró
Az euró, 1,33 dollár alatt, 0,29 százalékkal kevesebbet ért a bankközi piacon, mint kedd este. Svájci frankban, 1,21 frank felett, 0,01 százalékkal került kevesebbe.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 101,70 dollár volt, 14 centes napi árnyereséggel. A gázolaj ára tonnánként 1,25 dollárral 857,00 dollárra, a normál benziné gallononként (3,78 liter) 0,0036 dollárral 2,6990 dollárra nőtt az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.
Az arany késő délután unciánként (31,1 gramm) 1293,65 dollár volt a kedd esti 1294,55 dollár helyett azonnali szállításra Londonban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]
