Bár Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke egyelőre további javulásra vár a munkanélküliségi adatokban, a piac arra számít, hogy a Fed 2015. április 29-i vagy június 17-i ülésén 25 bázisponttal emeli majd a jegybanki alapkamatot. Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégájának elemzése szerint a részvényárak heves ingadozásának időszaka ezzel várhatóan lezárul, ugyanakkor, történelmi tapasztalatok alapján a kamatemelés lökést ad a részvénypiacok erősödésének.

A Fed augusztusi, Jackson Hole-i konferenciáján elhangzott beszédekből világossá vált, hogy az utóbbi idők pozitív fejleményei ellenére további javulásra van szükség az amerikai munkaerőpiacon ahhoz, hogy a Fed valóban a kamatemelés mellett döntsön. Ha azonban a makrogazdasági mutatók továbbra is pozitívan alakulnak, ez a lépés pár hónapon belül belátható közelségbe kerül.

Visszafogott részvénypiaci ingadozás

Peter Garnry szerint, bár egyelőre úgy tűnik, hogy 2015 tavasza messze van, lényeges kérdés, hogy hogy az amerikai kamatcél megemelése hogyan hat majd a részvénypiacra. Az S&P 500 részvényindex adatainak és az amerikai jegybanki alapkamat alakulását 1975-től napjainkig összevetve megfigyelhető, hogy az olyan időszakokat, amelyek során a részvényárak csak enyhén ingadoznak, általában jegybanki alapkamat-emelés előzi meg.

„A hat hónapra előre vetített hozamok eloszlása jellemzően sokkal szűkebb a jegybanki kamatemelés után, mint a kamatcsökkentés vagy a változatlan alapkamatok periódusaiban, azaz a kamatemelések mindig erősödő gazdasági teljesítményhez és javuló makrogazdasági mutatókhoz kapcsolódnak” – emelte ki Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája. – „Ilyen környezetben a hozamok előrejelzése sokkal könnyebb és megbízhatóbb, a várakozások, majd pedig maguk a részvényárfolyamok is jóval szűkebb sávokban ingadoznak, miközben stabilan haladnak felfelé.”

Erősödő részvénypiac

Ezt a történelmi tapasztalatot szintén jól illusztrálja az, ha megfigyeljük, hogy a hat hónapra előre vetített hozamok hányszor haladták meg a zéró szintet egy-egy amerikai alapkamat-döntést követően. Látható, hogy a Fed három lehetséges döntése – kamatvágás, a kamat változatlanul hagyása, illetve a kamatemelés – után a hat hónapos hozamvárakozások az esetek hány százalékában voltak pozitívak.

„Amikor a Fed kamatot emel, az azt követő hat hónapra előre vetített hozam az esetek 74,1 százalékában pozitív. Ugyanez változatlan kamatok mellett 71 százalékban, kamatvágást követően az esetek alig több mint 66 százalékára igaz” – összegzi a tapasztalatokat Peter Garnry. – „Az, hogy az eltérések nem óriásiak, meglepő lehet, de a különbség befektetési döntések szempontjából nem elhanyagolható, különösen egy kamatemelést megelőző időszakban. Mindebből persze az is kiderül, hogy az 1975 óta eltelt időszak teljes átlaga 70,9 százalék, vagyis hosszú távon a Fed tevékenységétől függetlenül is érdemes részvénybe fektetni. A részvénypiacok várható hozama tehát nemcsak a piac hatékonyságát feltételező elméletek szerint, de a történelmi tapasztalatok alapján is pozitív, és ez a befektetések szempontjából a 2015-ös évben meghatározó lesz.”