Ivan Vrdoljak a Bloomberg hírügynökségnek adott interjút, amelyet a Hina horvát hírügynökség idézett. Ebben a miniszter azt mondta: „Horvátország energiastratégiája szempontjából a legjobb megoldás az volna, ha Zágráb visszavásárolná az INA-részvényeket. A második legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne megállapodni a Mollal. Új partner keresése csak a harmadik lehetőség”.
Reagált a Mol a szavakra
A Mol kedden közleményében leszögezte: stratégiája továbbra is egyértelmű és változatlan – a piaci alapokon működő INA a cél.
A magyar olajtársaság hangsúlyozza: ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások sikeresek, és az INA piaci elvek alapján működik tovább a jövőben, az hosszú távú növekedést és értékteremtést eredményez a részvényesek számára. Azonban abban az esetben, ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek lesznek, és a horvát kormány továbbra is egy állami irányítású INA-t szeretne, a Mol el fogja adni részesedését – szögezték le.
Amennyiben a horvát kormány, a privatizáció előrehaladott állapota ellenére mégis egy állami irányítású INA-ban gondolkodik, a Mol felkéri a horvát kormányt arra, hogy hivatalos csatornákon keresztül jelezze a szándékát, hogy tárgyalni kíván a Mol összes INA részvényének felvásárlásáról, ugyanúgy, ahogy azt más érdeklődő felek is teszik – tartalmazza a Mol közleménye.
Még a héten egyeztetnek
A magyar olajvállalat és a horvát kormány küldöttségei között július 25-én folytatódnak az egyeztetések az INA irányításáról. A magyar olajvállalatnak 49,07 százalékos, míg a horvát államnak 44,84 százalékos részesedése van az INA-ban, az irányítási jog a Molé.
A közelmúltban megjelentek olyan találgatások, hogy egy orosz energiaipari cég, például a Gazprom vásárolná meg a Mol részesedését a horvát olajcégben.
A Hina idézi a Portfolio.hu hírportált, amely azt írta, a Mol részvényesei kétmilliárd dolláros (nem egészen 460 milliárd forint) áron megválnának az INA-ban meglévő részesedéstől. „Elvileg a horvát állam elő tudja teremteni ezt az összeget, de ez még sebezhetőbbé tenné az ország pénzügyi helyzetét” – mondta az Erste Bank budapesti elemzője.
