Bár az európai gyűjtőmutató még messze van a július 3-án elért 1398,24 ponttól, utolsó hat és fél éves zárórekordjától, az elmúlt két hét során gyorsan kapaszkodott felfelé.

Óvatosak voltak a befektetők

A profitkivételt ösztönözte az is, hogy ismét éleződni látszik az orosz-ukrán konfliktus, miután a hetek óta vitatott orosz segélykonvoj ukrán engedély nélkül átlépte a két ország határát. Zárás előtt átmenetileg rosszabbodott a helyzet a tőzsdéken, amikor a NATO főtitkára elítélte az egyoldalú orosz lépést.

A befektetők ettől függetlenül is óvatosak voltak az amerikai jegybankrendszer (Fed) elnökének felszólalása miatt. Janet Yellen a jegybankelnökök éves tanácskozásán beszélt, az amerikai, Wyoming állambeli Jackson Hole-ban. Amint ilyen alkalmakkor szokásos, nem mondott semmi újdonságot. Csakúgy, mint júliusban kongresszusi meghallgatásain, most is elégtelennek ítélte a Fed politikája számára részben irányadó munkapiac állapotát, a vártnál nagyobb javulás dacára. Hozzátette: a mostani időkben „nincs egyszerű recept” a pénzügypolitika alakítására, hanem sok, méghozzá állandóan változó tényezőt kell figyelembe venni. Ezzel viszont nem vette élét a nyugtalanságnak, amit az okozott, hogy a Fed legutóbbi, július végi pénzügy-politikai értekezletének szerdán megjelent jegyzőkönyvéből kiderült: egyre élesedik a vita a Fed döntéshozói között a kamatpálya ügyében.

Így a piacok nem profitáltak abból sem, hogy a Jackson Hole-i tanácskozásra két amerikai egyetem figyelmeztető hangú tanulmányt prezentált, és abból a Fed elnöke is idézett. A tanulmányból kitűnik, hogy az amerikai munkapiac rugalmassága 25 százalékkal csökkent 1990 óta. A dolgozat szerint ez az irányzat árt a foglalkoztatásnak, a termelékenységnek és az alkalmazottak jövedelmének. Ez csupa olyan tényező, amelynek óvatos kamatpolitikára kell intene a Fedet, de csak hosszabb távon.

Erősödött a dollár

Miután az S&P 500-as mutató csütörtökön ismét történelmi csúcsot döntött, a befektetők a New York-i piacokon is visszafogottabbá váltak.

A Fed elnökének szavai nyomán a dollár erősödött, ami szintén arra vall, hogy a befektetők továbbra is inkább korábbi, mint későbbi kamatemelésre számítanak jövőre, a Fed hatévi zérókamat-politikája után.

Estek a piacok

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,04 százalékos romlással 6775,25 ponton zárt, 0,39 százalékkal magasabban, mint a múlt év végén.

A frankfurti DAX-30 0,66 százalékos mínusszal 9339,17 ponton végzett, 2,23 százalékkal előző év végi értéke alatt.

Párizsban a CAC-40 0,93 százalékkal 4252,80 pontra gyengült, 1,00 százalékkal elmaradva a múlt év végi értékétől.

A milánói FTSE MIB-40 0,46 százalékot, a madridi IBEX-35 0,53 százalékot vesztett, az athéni ASE tőzsdemutató 1,10 százalékot nyert.

Varsóban a WIG-20 0,44 százalékkal 2439,03 pontra fogyott, de a Mol 1,34 százalékkal 158,95 zlotyra drágult.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 161,46 pontos, 0,90 százalékos csökkenéssel, 17 802,52 ponton zárt pénteken.

A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,11 százalékkal, az S&P 500-as 0,10 százalékkal volt az előző záró alatt, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,19 százalékot nyert.

Csökkent az olajár

Az euró, 1,32 dollár felett, 0,31 százalékkal kevesebbet ért a bankközi piacon, mint csütörtök este. Svájci frankban, 1,21 frank felett, 0,04 százalékkal került kevesebbe.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 102,27 dollár volt, 36 centes napi árveszteséggel. A gázolaj ára tonnánként 1,25 dollárral 860,50 dollárra nőtt, de a normál benziné gallononként (3,78 liter) 0,0135 dollárral 2,7340 dollárra csökkent az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.

Az arany értéke késő délután unciánként (31,1 gramm) 1278,30 dollár volt a csütörtök esti 1276,85 dollár helyett azonnali szállításra Londonban.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]