Európa szerte magasra csaptak a hullámok a tőzsdéken, míg itthon süllyedő hajókra emlékeztettek az orosz kitettséggel megterhelt blue chipek. Mégsem lenne helyes, ha elragadna minket a pánikhangulat. Egyszer alkalmam nyílt együtt kávézni André Kostolany magyar származású tőzsdeguruval, aki abban a néhány percben is arról beszélt, hogy olyankor érdemes vásárolni a tőzsdén, amikor mindenki elad. Vajon most eleget estünk már egy jó kis bevásárláshoz?
Eleget esett a rubel?
Valójában az a kérdés, hogy a rubel eleget esett-e már – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője, hozzátéve: sokan úgy vélik, hogy az USD/RUB kurzus 70 körüli szintjei már belépési pontokat kínálnak. Észre kell azonban venni, hogy mind pro, mind kontra komoly befektetőházak tették le a voksukat. Egyfelől, az UBS szerint már a jövő év második felében kamatvágásra kerülhet sor Oroszországban, annál is inkább, mert Ukrajnában a helyzet stabilizálódni látszik.
De a Goldman elemzői is úgy vélik: a befektetők néhány nap alatt rájönnek, hogy 17 százalékos alapkamat mellett drága mulatság a rubelt shortolni. Ők arra számítanak, hogy december végéig erősödhet a rubel. Másrészt, a Citi elemzői szerint a 17 százalékos alapkamat aligha elegendő egy olyan deviza esetében, amely napon belül 10 százalékot esik. Míg a JP Morgan arra hívta fel a figyelmet, hogy a moszkvai jegybankárok talán időlegesen stabilizálhatták a fizetőeszközt, de mindez középtávon kevés lesz, különösen akkor, ha tovább csökken az olaj ára.
Megmutatták a mézesmadzagot
Rendkívül képlékeny a geopolitikai környezet is – folytatta. Tegnap az amerikai külügyminiszter előbb bejelentette, hogy napokon belül feloldhatják a szankciókat Oroszországgal szemben. Kicsivel később az amerikai elnök aláírta azt a keretdokumentumot, amely lehetővé teszi, hogy további szankciókat foganatosíthatnak Oroszországgal szemben. Nehéz másként értékelni a kétélű kommunikációt, minthogy a „mézesmadzagot” és a „korbácsot” is előkészítették Washingtonban. Egyaránt készülve arra, hogy Putyin elnök beadja a derekát vagy tovább feszíti a húrt. Az is színezi a politikai palettát, hogy csütörtökön-pénteken EU-csúcstalálkozót tartanak, ahol a további Oroszország elleni szankciók is napirenden lesznek.
Alulértékelt a papír
Minden spekuláció annyit ér, amennyit „lekereskedhetünk” belőle. Ha a legnagyobb forgalmú magyar papír, az OTP orosz-ukrán kitettségét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a teljes ukrán leírás 287 milliárd forint, a teljes orosz leírás pedig 197 milliárd forint veszteséget jelentene rövid távon, ami egy részvényre vetítve 700, illetve 1100 forint. Annak a valószínűsége viszont, hogy az OTP távozzon ezen piacokról, továbbra is csekély. Gondot jelent, hogy a két leány a következő években is veszteséget termelhet. A nem teljesítő hitelek aránya egy év alatt 16,6 százalékról 23,1 százalékra nőtt az orosz leánynál és 36,4 százalékról 41,8 százalékra az ukrán leánybanknál.
Nos, az OTP tegnap 3949 forintról 3684 forintra esett. Valójában azonban az emlékezetes Csányi-pánik előtti 5200 forintos szinthez érdemes viszonyítani. Ami azt jelenti, hogy azóta nagyjából 1700 forint veszteséget árazott a piac. Ebben a devizahitelesek kormányzati mentőcsomagjának részvényenkénti 900 forintos terhe és a következő évek limitált profitabilitása is benne van. A befektetők egyelőre nem hisznek a bankadó kivezetésében sem.
Alulértékeltnek mondható az OTP részvénye. Amennyiben belépési pontként értékelnénk a mostani szinteket, annyi extra kockázatot azért érdemes bekalkulálni, hogy kialakulhat az 1998-as válsághoz hasonló szituáció az orosz piacon. Ebben az esetben a felértékelődés lassabban valósulna meg.
