Nem véletlenül talált magára hétfőn reggel az újabban sokat bukdácsoló, gyakran történelmi mélypontokra süllyedő Magyar Telekom. A pénteki hírek szerint a 900-as és 1800-as frekvencia-engedélyét is meghosszabbítják egészen 2022-ig. A végösszeg 34 milliárd forint, amit a negyedik negyedévben kell majd kifizetni. Emellett 2014 és 2022 között érvényes éves használati díj 3,8 milliárddal csökken.

Részvényenként 22 forint!

A megtakarítás nettó jelenértéke nagyjából 22 milliárd forint, ami részvényenként 22 forintnak felel meg – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: a társaság tavaly 11 milliárd forintot fizetett az egyik engedélyért, ám annak használati ideje 15-ről 10 évre csökkent. A 22 milliárd forintos kedvezményt figyelembe véve azonban nem volt drága a koncesszió. Problémát jelent azonban, hogy a konstrukció révén a cég hitelezi az államot, vagyis a feltételek változása esetén a Magyar Telekom számára kedvezőtlenül is változhatnak a pénzügyi mutatók – tette hozzá.

Az Equilor a koncessziós bejelentés után is 30 forintos osztalékfizetéssel számol 2014-ben. Felmerülhet még, hogy a negyedik – állami – mobilszolgáltató tervének kútba esése is kedvező hír, ám ezt komolyan nem árazta a piac, vagyis árfolyamhatás sem, és az osztalékmodellek átrendezése sem várható ettől a napokban bizonyossá vált értesüléstől.

Vonzóvá teheti a papírt a kamatcsökkentési periódus

A Magyar Telekom alapvetően osztalékpapír. Annak ellenére is, hogy az elmúlt években mind az osztalék, mind az osztalékvárakozás lemorzsolódott. Nem szabad azonban alábecsülni a 30 forintos osztalékot sem a mostani 310 forintos árfolyamszinten. A 3,80 százalékos jegybanki alapkamat mellett a majd 10 százalékos osztalékhozam első ránézésre meglehetősen csinosnak tűnik.

A kamatcsökkentési periódus talán segíthetné a Magyar Telekomot, de egyelőre csak a rövid állampapírok hozamát húzta le – hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Mondván, a hosszú állampapírok beragadtak a 6-7 százalék közti szinteken. Ami arra utal, hogy a piac ugyan elhiszi a kamatcsökkentési periódust, de nem tartja hosszú távon fenntarthatónak.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a QE3 kivezetésével kapcsolatos várakozások nyomán megemelkedtek a fejlett piaci állampapírok hozamai, ami felfelé tolja a feltörekvő piaci kötvényhozamokat is. Mindennek fényében a Magyar Telekom várható osztalékhozama már korántsem annyira vonzó.

Mi is az osztalék rali?

A hazai osztalékfizetési szokásrend, nevezetesen az április végi, május eleji szelvényvágás és az évi egyszeri kifizetés eredménye a húsvéti vagy „nyuszi rali”. Nálunk ennek jelese, a Magyar Telekom. Jól modellezhető, előre várható parkett eseményről van szó, s nem csak az irányok, de a mérték is becsülhető. Ha a rali kialakul, s nem jön közbe zavaró esemény, akkor az osztalékvágást megelőző hetekben legalább az osztalék mértékével emelkedik az árfolyam, míg a szelvényvágást követő napon drámai kiárazódás történik, szintén nagyjából az osztalék mértékének megfelelően. Ezután a leggyakoribb jelenség az árfolyam lassú felépülése.

Néha elmarad a rali, vagy jóval korábban jelentkezik, esetleg búvópatakszerűen csörgedezik. Hasonlóan a szelvényvágást követő nap árfolyamszakadása is mindkét irányban eltérhet az osztalék összegétől. És az árfolyam visszakapaszkodására sincs igazán biztos recept. Ennek megfelelően különböző stratégiák alakultak ki. A befektetők egy része jó előre, még olcsón betárazza a Magyar Telekomot, s ha néhány hét alatt legalább az osztaléknak megfelelő emelkedést ért el az árfolyam, akkor eladnak, vagyis profitot realizálnak, be sem várva a szelvényvágást. Megelégednek az árfolyamnyereséggel. Mások arra spekulálnak, hogy a vágást követő szakadás kisebb lesz az osztaléknál. Ők jellemzően csak az utolsó napokban vásárolnak, akár, úgymond drágán is. Ha bejön a számításuk, s az áresés kisebb az osztaléknál, akkor gyorsan eladnak, s elteszik az osztalék és az árfolyamveszteség különbözetét. Miután csak néhány napra kötik le a pénzüket, pár százalékkal is elégedettek.

Az sem utolsó játék, ha éppen a szelvényvágást követően vásárolunk, ilyenkor az áresés miatt olcsóvá válik a részvény, s kedvező a jövőben várható osztalékhozam, bár ehhez ugye egy évre bele kell ülni a papírba. De ennek a pozíciónak egy másik kifutása, a néha tapasztalható másodlagos rali, vagyis az árfolyam gyors visszaépülése. Ami szintén árfolyamnyereséggel kecsegtet. Végül, mindezt együtt is meg lehet játszani, bár az már olyan, mint a hármasbefutó a lóversenyen: szerencsés esztendőben azok járnak a legjobban, akik kiülik az osztalék ralit, a szelvényvágást és az árfolyam felépülését. Így ugyanis az árfolyamnyereséget és az osztalékot is zsebre vághatják. Ami nagyjából dupla osztaléknak felel meg.