Több jut majd kutatás fejlesztésre
A következő uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat Magyarország kutatás-fejlesztésre (K+F), ami duplája az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek – jelentette ki Cséfalvay Zoltán. A 2014–2020-as magyar-EU partnerségi megállapodás főtárgyalója elmondta: a kutatóintézetekre, a nemzetközi kutatási infrastruktúra és a nemzetközi kapcsolatok, „kiválóság-központok” fejlesztésére vissza nem térítendő támogatást lehet majd igénybe venni. Olyan köztes területeken, ahol például egyetem és valamelyik vállalat működik együtt, ott úgynevezett köztes finanszírozást lehet alkalmazni.
Azoknak a vállalati-technológiai fejlesztéseknek, amelyeknek „megvan a piaci következménye”, visszatérítendő támogatás igényelhető majd – mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzátette: a K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, 2010-től pedig folyamatosan növekedett: 2010-ben 1,17, 2011-ben 1,21, 2012-ben 1,29, 2013-ban 1,44 százalék volt, a cél az, hogy 2020-ra elérje az 1,8 százalékot.
Jönnek a visszatérítendő támogatások
Cséfalvay Zoltán a kohéziós támogatások visszatéríthetőségéről szólva kifejtette, a magyar pályázó és az egész államigazgatás a vissza nem térítendő pénzeszközökre volt „szocializálódva”. Ennek ellenére a partnerségi megállapodás révén sikerült elérni, hogy a kohéziós alapból bejövő 2,3 milliárd eurót visszatérítendő támogatásként osszák ki.
Ebből a pénzből mintegy 2 milliárd eurót – a visszafizetések révén – „elrakunk a jövőre”, és később többszörösen visszaforgatva ismét fel lehet majd használni – tette hozzá. Közlése szerint ezt a módszert például a kutatás-fejlesztési területen is alkalmazná a kormányzat.
Elfogadták a partnerségi megállapodást
Cséfalvay Zoltán előadásában emlékeztetett, várhatóan szeptemberben írják majd alá az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást. Az Európai Bizottság korábbi közlése szerint elfogadták a megállapodást, amely 21,9 milliárd euró (6900 milliárd forint) beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között.
Csacsiság az újraiparosítás
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a Magyarországon jelenleg tapasztalható gazdasági élénkülés – egyes tartós elemei ellenére – átmeneti folyamat, szerinte sok mutatóban javult ugyan a magyar gazdaság az elmúlt időszakban, de alapvetően továbbra is súlyos makrogazdasági gonddal küzd az ország. A kormány által meghirdetett újraiparosítással és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban Vértes András azt mondta, ez egy „csacsiság”, Magyarország ipara modern és exportképes, hátránya azonban az állami szolgáltatási infrastruktúra, amit modernizálni kellene.
Fogyasztásban, versenyképességében és GDP-ben is hatalmas az ország lemaradása, és bár az idén nem „szakadunk tovább”, ez a folyamat várható a következő időszakban is – mondta.
Nem csökken az államadósság
Vértes András hangsúlyozta: a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP-hez képest ugyan nőtt 2006-hoz képest, szavai szerint azonban a tavalyi GDP értéke is kisebb a nyolc évvel ezelőttinél. További problémaként említette, hogy részben a szabályozás, részben a felvállalt ügyek, azaz például Paks, devizahitelezés, valamint az államosítások miatt az államadósság továbbra sincs csökkenő pályán.
A fejlesztéspolitikával kapcsolatban a GKI elnöke jelezte, a terület hitelesség és bizalomhiánnyal küzd, szavai szerint ezt egy ciklusokon átívelő nemzeti ügyként kellett volna kezelni, de ez nem történt meg. Vértes András megítélése szerint további probléma, hogy nincs hiteles nyílt elemzés az eddigi forrásfelhasználás tapasztalatairól, így minden erőfeszítés és jobbító szándék ellenére nincs igazán jó koncepció.
