2024 április 19

Kell-e a borsos élelmiszeráraktól tartanunk?

Az aggodalmakat támasztja alá az az értékelés, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO a minap hozott nyilvánosságra. Eszerint februárhoz képest majdnem egyéves csúcsra emelkedtek az átlagos élelmiszerárak márciusban. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index márciusban 2013 májusa óta a legmagasabb, 212,8 pont lett, 4,8 ponttal (2,3 százalékkal) meghaladva a februárit.

A magyar fogyasztók bizakodhatnak

A Tőzsdefórum által megszólaltatott elemzők arra, hívták fel a figyelmet, hogy a fontos mezőgazdasági termékeknek, például a búzának és a kukoricának az ára csúcson van. Egyben óvatosságra intettek, lehet hogy ki kell várni még a tőzsdézőknek az eladással, mivel a pakliban benne van némi áremelkedés esélye.

Bennünket, magyarokat persze elsősorban az itthoni piac érdekelhet, legkevesebb két fontos szempont miatt is. Az egyik a mezőgazdasági árak és ezen keresztül a fogyasztói árak kérdése. A másik pedig az ellátás biztonsága.

Ami a fogyasztói árakat illeti, bizakodhatunk. A tavalyi év februárjához képest nem változtak az élelmiszerárak. Egyes termékféleségek esetében volt drágulás, a sajt 10,5 százalékkal, a tej 8,9 százalékkal, a sertéshús 1,7 százalékkal drágult. Ellensúlyozta ezt más élelmiszerféleségek árának fogyatkozása. A liszt 19,4 százalékkal, a cukor 14,4 százalékkal, az étolaj 12,6 százalékkal, a tojás 12,3 százalékkal, a kenyér 3,4 százalékkal lett olcsóbb.

Eredményes esztendő után van az agrárium

Bizakodhatunk azért is, mivel az elmúlt esztendő eredményesen zárult a magyar agráriumban, s bár elmaradt a zimankós tél, egyelőre még a magyar gazdákat  nem sújtotta az időjárás szeszélye. A hazai mezőgazdaság kibocsátási értéke 2013-ban folyóáron négy százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évben.

Számottevően, mintegy harmadával nőtt a kibocsátás szerkezetében meghatározó gabonafélék termelése, a búza és a kukoricatermés is kedvezőbben alakult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az ipari növények kibocsátása 11, a takarmánynövényeké 10, a kertészeti termékeké pedig 9 százalékkal bővült. Utóbbi termékcsoport esetében emelkedett, az előbbiekében viszont mérséklődött az ár.

A burgonya volumencsökkenését jelentős drágulás kísérte. A gyümölcstermés 16 százalékkal volt több, ez árcsökkenést is okozott. Az élő állatok kibocsátása 3, az állati termékeké 2 százalékkal mérséklődött, így az állattenyésztés teljes termelése 3 százalékkal visszaesett az előző évhez képest.

Egyelőre kedvezőek az idei előrejelzések

A gazdák is bizakodnak. E vélekedésüket megerősítette nemrég Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is egy konferencián. Úgy fogalmazott: a kormány a búzapiacon átlagos termésmennyiséggel számol az idén, a kukorica-bevételekkel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy a környező országok termelésének alakulása nagyban meghatározza a hazai pozíciót. Az államtitkár  nyilván a ukrán-orosz helyzetre utalt értékelésében.

Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban erősödik a kereslet a sertés és baromfihúsra. Ez kedvezőbb pozíciókhoz juttathatja a magyar termelőket. A fogyasztás növekedése kedvezőbb lehetőségeket nyithat a magyar export előtt.