Még nincs elég infó

A miniszter arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány a magyar agrárexportot ért károk enyhítésére, illetve mennyi támogatást kapott az európai kompenzációból, azt válaszolta: az Oroszország által augusztus 6-án elrendelt, bizonyos mezőgazdasági termékeket érintő behozatali tilalom életbe lépését követően a tárca késedelem nélkül megkezdte a lehetséges közvetlen és közvetett hatások felmérését, teljes mértékben átvizsgálták a magyar-orosz export-import áruforgalmat. Tavaly a teljes magyar agrárexport 3 százaléka irányult Oroszországba, amelynek kevesebb mint 30 százalékát érinti a bejelentett embargó. Valódi problémát elsősorban csak olyan vállalkozások esetén okozhat, amelyek kizárólag, vagy túlnyomó részt Oroszországba exportáltak.

Közölte: a KSH 2013-as adatai szerint a 267 millió eurós orosz agrárkivitelből mintegy 78 millió eurónyi árut érint a tiltás. Ez az összeg nem egyenlő az embargó következtében keletkezett kár összegével, mivel annak kiszámításához az átmenetileg nem értékesített áruk alternatív piacokon való elhelyezésére vonatkozó információkat is ismerni kellene – jegyezte meg Fazekas Sándor.

Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszból kiderül az is: uniós szinten eddig 3 zöldség-gyümölcs ágazatot érintő és 4 állati termékeket érintő jogszabály született a válság közvetlen hatásainak kezelésére, amelyek korlátozottan tudták ellensúlyozni a piaci árak csökkenését.

Nem volt elég az intézkedés

A zöldség-gyümölcs ágazatban elfogadott első bizottsági rendelet alkalmatlannak bizonyult az orosz embargó miatt kialakult piaci helyzet kezelésére mind eljárásrendjét, mind a támogatási keret nagyságát illetően. A keretet a tagállamok – Lengyelországgal az élen – az első lehetséges jelentési napon, megalapozatlan mértékben igényelték túl, ezért a bizottság felfüggesztette a rendelet végrehajtását és az igények befogadását – közölte a miniszter. Az újabb bizottsági rendelet a támogatás mértékét minden tagországnak az Oroszországba az elmúlt 3 év átlagában kiszállított – a tilalom által érintett – árumennyiségek alapján állapította meg.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország közvetlenül elhanyagolható mértékben értékesít frissárut az orosz piacon. A miniszter a megtett intézkedések közül kiemelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. alma és alma sűrítmény felvásárlását, a belföldi fogyasztást élénkítő 2014. szeptember és október 11. között megvalósított alma-promóciós kampányt – ez utóbbira a kormány bruttó 45 millió forintos összeget biztosított.

Fazekas Sándor közölte: a piaci fejleményeket a tárca fokozottan figyeli, és ahol szükséges és lehetséges, ott saját eszközeivel is beavatkozik. Az október 21-től a marha- és sertésbelsőségekre, lisztre és sertés-, valamint marhazsírra kiterjesztett tilalom várhatóan nem okoz piaci fennakadást Magyarországon – közölte.