A forrásokra a minisztérium vezetésével elkészült, majd az Európai Bizottság által elfogadott Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) és Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében lehet pályázni.

Milliárdok a közlekedésre

Az 1032 milliárd forint uniós forrást mozgósító IKOP egyebek mellett az országhatár és a megyeközpontok bekötéséhez szükséges, még hiányzó útszakaszok megépítését, a vasútvonalak villamosítását, szűk keresztmetszeteinek felszámolását, elővárosi motorvonatok és helyi buszok beszerzését, személyszállítási csomópontok és átszállási kapcsolatok kialakítását támogatja majd.

A tájékoztatás szerint a fejlesztések által Magyarország minden részében javul a nagyvárosok, kiemelt gazdasági térségek közúti elérhetősége. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala nő és érezhetően csökken az utazási idő a magyar vasúthálózaton. Az IKOP része a korábban megkezdett, szakaszokra bontott projektek folytatásának megvalósítása és újabb beruházások előkészítésének támogatása is. A nemzetközi közúti, vasúti és vízi törzshálózati folyosók hazai elemeinek fejlesztéséhez további mintegy 400 milliárd forinttal járulhat hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF).

Energiahatékonyságra is lesz forrás

A 997 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló KEHOP forrásai döntően ár-, belvíz- és katasztrófavédelemre, ivóvíz- és szennyvízkezelési célok megvalósítására, a hulladékártalmatlanítás- és hasznosítás rendszereinek fejlesztésére, természetvédelmi célú beruházásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására és épületenergetikai korszerűsítésekre fordíthatók.

A 2014-2020-as időszak újdonságaként az uniós források felhasználhatóak lesznek lakóépületek energetikai célú korszerűsítésére is. Az energiahatékonysági beruházások megrendelést biztosítanak a hazai építő- és gépiparnak, végrehajtásukkal mérséklődik a hazai energiafogyasztás, tovább csökkenek a családok rezsiterhei.

A KEHOP fejlesztéseinek eredményeként továbbá Magyarország eleget tesz majd az ivóvíz és szennyvíz területen előírt uniós derogációs követelményeknek, csaknem 1,1 millió, árvízi kockázatoknak kitett területen élő állampolgár személyi- és vagyonbiztonsága javul. A beruházások nyomán a háztartási hulladékokat elkülönítetten gyűjtők száma szintén jelentősen nő – közölte az NFM.