2024 március 29

A devizahiteles mentés hozhat fordulatot

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,8 százalékkal nőtt júniusban az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Májusban 4,9, áprilisban 9 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme.

vasarlas_121211A KSH emlékeztet arra, hogy a dohánykereskedelemben és az adatszolgáltatásban 2013. július elsejétől beállt változások miatt a július előtti adatok nem összevethetők a tavalyiakkal. A korábban alkalmazott mintavételes adatok szerint a júniusi forgalom 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Főként a nem élelmiszer-kiskereskedelem esett vissza

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője kiemelte: az adatok alapján visszaesett a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a régi módszertan szerint 1,3 százalékra a májusi 2,4, illetve az áprilisi 6,5 százalék után. A júniusi jóval alacsonyabb még az első fél év 3,6 százalékos átlagos növekedésénél is.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az utolsó hónap, amikor figyelembe kell venni a kiskereskedelmi adatok mérésében beállt módosításokat. Leginkább a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma esett vissza, mindössze fél százalékos bővülést mértek az előző évhez képest, de az élelmiszer-kiskereskedelemben is érezhető a lassulás.

Lassul a GDP-növekedés üteme is

Gabler Gergely szerint ezek az adatok is megerősítik azt a várakozásukat, hogy az év hátralevő részében lassulás lesz a GDP dinamikájában is. Az Erste Bank elemzői a második negyedévben 3,3 százalékos GDP-növekedést várnak, az első negyedévi 3,5 százalék után, éves átlagban pedig 3 százalékot.

2-3 százalékos bővülést vár a szakmai szövetség

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében azt írta, hogy idén júniusban csak az üzemanyag értékesítése nőtt jelentősebb mértékben, a többi áruterületen 1 százalék alatt maradt a növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az értékeléshez a szövetség szerint az első fél év régi módszertan szerinti, kiigazítatlan adatát célszerű áttekinteni.

Az élelmiszerpiac, a húsvéti vásárlások miatti márciusi-áprilisi nagyobb ütemkülönbséget kivéve, viszonylag egyenletesen nőtt az év első hónapjaiban, a júniusi vásárlások azonban élesebb törést jelentenek. Az iparcikkeknél már májusban is mérséklődött a növekedés üteme, feltehetően a vásárlók óvatosabban költekeznek. Ennek egyik oka lehet az OKSZ szerint, hogy a gyenge forintárfolyam többletterhet jelent a devizahiteles háztartásoknak.

A második félévi kilátásokat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása, de az idén éves szinten összességében 2-3 százalék körüli forgalomnövekedéssel lehet számolni, miközben az online pénztárgép-rendszer hatása is kedvező lesz – írta az OKSZ.

Kiemelte: a gyengébb kiskereskedelmi adat ellenére a fogyasztás növekedése továbbra is az egyik legfőbb komponense lesz a GDP növekedésének, a GDP közel kétharmadát adó lakossági fogyasztás az idén 1,9 százalékkal bővülhet az Erste szerint. Gabler Gergely úgy véli: bár nem kell kétségbe esni, az látszik, hogy egész évben nem lesz annyira dinamikus a növekedés, mint amit az első negyedév mutatott.

Óvatosabbá váltak a fogyasztók

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint látványos lassulás következett be júniusban, a vártnál és az előző havinál is gyengébb volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy óvatosabbá váltak a fogyasztók a forint gyengélkedése miatt, továbbá a rezsicsökkentés hatása is kezd kimerülni.

Az elemző szerint a közel 4 százalékos növekedés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a KSH módszertana torzítja az arányokat, a korábbi, mintavételes módszertan szerint még kisebb volt a bővülés.

Jön a devizahiteles mentés

Kifejtette: a csökkenés valószínűleg folytatódni fog a következő hónapokban, főleg a bázishatások kiesése miatt, mivel júliustól már az új módszertan szerint számítják a bázisadatokat is. A szakértő szerint az év vége vagy a jövő év eleje felé az adósmentő csomag újabb lökést ad a fogyasztásnak, amikor megérkeznek a visszatérítések. Hozzátette: hosszabb távon a munkaerőpiacon jelentkező folyamatos javulás, a reálbérek és a foglalkoztatottság növekedése hat pozitívan a fogyasztási kedvre.