Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy továbbra is a gépek és szállítóeszközök kivitele húzta az exportot. A szakértő szerint a következő hónapokban csökkenhet a külkereskedelmi többlet az árhatás kifutásával, de ez a mérséklődés szerinte nem lesz jelentős. Bár az import jobban nőtt mint az export, a cserearány javult. Hozzátette, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forint árszínvonala 2013-hoz képest tavaly a kivitelben 1,1 százalékkal emelkedett, a behozatalban szinte nem változott.

Jelentett a KSH

A KSH adatai szerint a külkereskedelmi mérleg aktívuma tavaly 6,402 milliárd eurót (1977 milliárd forintot) tett ki, ami 153 millió euróval (22 milliárd forinttal) kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is hasonlóan vélekedett: szerinte is csökken majd kissé a külkereskedelmi többlet, de 6 milliárd euró felett marad. Idén az év első felében az export várhatóan nem lesz olyan erős, ugyanakkor az év második felében a járműgyártás és a vegyipar mellett az élelmiszeripar és a könnyűipar is hozzájárulhat az export bővüléséhez. Tavaly év közben már látszott, hogy a fogyasztás kezd felpörögni, és ez az import dinamikáján is látszott; a behozatal növekedése meghaladta az export bővülését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte: tavaly a külkereskedelem hajtóereje a járműipar és a hozzá kapcsolódó iparágak voltak, az idei növekedést pedig tovább erősítheti a Suzuki modellváltása és az Audi augusztus óta tartó, három műszakos gyártása. A tárca várakozásai szerint a 2015-ös bővülést egyebek mellett a több mint másfél éve erősödő fogyasztás és a sorozatban már tizenhatodik hónapja növekvő ipari termelés támogatja, míg az ágazatot érintő negatív hatásokat – mint az orosz-ukrán konfliktust, vagy a magyar exportpiacok mérsékeltebb bővülését – a járműgyártás jó teljesítménye kompenzálhatja.