Balogh Csaba rámutatott, hogy Magyarország kereskedelmi forgalmának diverzifikációjában a keleti országok mellett a nyugat-balkáni régió is fontos szerepet játszik, hiszen a térség 6 országával a magyar kereskedelmi forgalom duplája a magyar-kínai kereskedelmi forgalomnak és 500 millió dollárral meghaladja a magyar-amerikai forgalmat.
Kedvező környezet
A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolat elmélyítéséhez szükséges jogi keretek, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás, valamint a beruházási egyezmények már megvannak, tehát biztosítottak az államjogi feltételek a fejlesztéshez. Kiemelte: Montenegrót dinamikusan fejlődő gazdasági környezet, a külföldi befektetéseknek kedvező adókulcs jellemzi. Magyarország 0,25 milliárd euró befektetett közvetlen működő tőkeállománnyal a negyedik legnagyobb beruházó az országban, fő befektetők az OTP, a Magyar Telekom és a Hunguest Hotel magyar szállodalánc.
Montenegró ugyanakkor csak a 68. magyar kereskedelmi partner, ami Balogh Csaba szerint messze van a lehetőségektől. Segíthet ezen a helyzeten például a kormányközi, gazdasági együttműködési vegyes bizottság, az átalakult külgazdasági intézményhálózat, továbbá az MKIK, amely egyebek mellett gazdasági fórumok szervezésével segíti a vállalati kapcsolatokat.
Nyitottak a világ felé
Branimir Gvozdenovic montenegrói fenntartható fejlődési és turisztikai miniszter hangsúlyozta, hogy Montenegró folyamatosan fejlődik, évente több helyet lép előre a nemzetközi befektetési listán, az ország idén NATO-tagságra számít, aminek következtében üzleti klímájuk még kedvezőbbé válik a befektetők számára. Elmondta: 10 év alatt 300 százalékkal nőtt Montenegró GDP-je, az odalátogató turisták száma megháromszorozódott és jelenleg több százmillió eurós turisztikai projekt zajlik az országban, többek között görög, szingapúri, egyiptomi, svájci, amerikai és magyar befektetők által.
Nina Drakic, a Montenegrói Gazdasági Kamara kutatási és elemzési osztályának vezetője előadásában felhívta a figyelmet Montenegró természeti adottságaira, ami északon lehetővé teszi például vízlépcsők, szélerőművek építését, míg délen a tengerpart a turizmus fellendülésének kedvez. Rámutatott, hogy Montenegró 2004 és 2013 között csaknem kétszeresére, 8,2 százalékról 15 százalékra növelte exportját, importja 15 százalékról 25,6 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban. Tavaly 2 százalékos GDP növekedést értek el, és összesen 353,9 millió euró közvetlen befektetés érkezett az országba.
Fórumoztak a vállalkozók
Dunai Péter, az MKIK főtitkára a magyar kamarai rendszer történetét és tevékenységét bemutatva elmondta: már 65 vállalat csatlakozott a nyugat-balkáni tagozathoz, amely többek között rendezvényeket szervez és havonta megjelenő elektronikus levélben naprakész információkat szolgáltat a tagoknak. Az előadások után a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Montenegrói Gazdasági Kamara együttműködésével szervezett fórumon megjelent vállalkozók a montenegrói kereskedelmi és befektetési lehetőségekről tárgyaltak.
