Arról eleddig inkább találgattak, mikor következik ez be. A prognoszták többsége 2020-2025-ra tette azt az időszakot, amikorra a széteső Szovjetunió alapjain újjászerveződő Oroszországi Föderáció gazdaságilag, politikailag és katonailag is világ jelentős tényezőjévé válik.

Oroszországgal számolni kell a jövőben

Az elmúlt hónap ukrán válsága azonban azt igazolta, hogy Oroszországgal máris számolni kell. A Szocsiban megrendezésre került valóban pazar téli olimpia látványától elvarázsolt világ és a vezető államok politikusai egyszer csak azt vették észre, hogy az addig csak általában ravaszkásan mosolygó ,,orosz medve” kivillantotta a fogsorát. Moszkva nem késlekedett, pillanatok alatt politikai forgatókönyvet alkotott, s valósított meg, katonai erőket vetett be, s gyakorlatilag megszállta, megszerezte a már hosszú ideje súlyos politikai és gazdasági válsággal küszködő, a polgárháború szélére sodródott Ukrajna krími területeit.

Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió politikusai láthatóan egyelőre nem igen tudnak mit kezdeni a helyzettel. A katonai beavatkozás óriási kockázattal járna, a gazdasági ütőkártyák inkább Moszkva kezében vannak, a szembenálló felek kivárnak, az újdonsült ukrán politikai erők tehetetlenek.

Mi várható ebben a helyzetben? A kérdés elintézhető lenne egyszerű válasszal: nem sok jó. A magyar határ túloldalán kirobbant válsághelyzet hosszú távon sem kecsegtet semmi jóval. A kijevi jegybank adatai szerint Ukrajna belső adóssága 142,52 milliárd dollárra emelkedett tavaly. A költségvetési intézmények adóssága 9,7 százalékkal 29,922 milliárd dollárra, a bankoké 6,4 százalékkal 22,5 milliárd dollárra, más szektoroké 2,12 százalékkal 79,4 milliárd dollárra nőtt.

Senki sem látja az alagút végét

Az ország számos részében akadozik a termelés, a gazdaság egyre súlyosabb recesszióba süllyed. A gazdasági előrejelzések sötét jövőt jósolnak. A JP Morgan közgazdászai eredetileg azt jósolták, hogy az Ukrán gazdaság az idén 0,8 százalékkal csökken. Előrejelzésüket azonban ,,felülírta az idő”. A nemrég kiadott becslésükben már 3,2 százalékos gazdasági visszaesés szerepel.

Igazából senki sem látja egyelőre az alagút végét, de egyetlen elemző sem vitatja: Ukrajnának sürgősen pénzre van szüksége. Mégpedig nem is kevésre. Ahhoz, hogy újjászerveződjön az élet, új alapokon meginduljon a termelés rövid távon legalább harminc milliárd dollár külső finanszírozási segítségre lenne szüksége. Jelenleg azonban az is nehéz kérdés, hogy kinek és milyen feltételekkel nyújthat segítséget a Nyugat és a nemzetközi pénzügyi szervezetek.

Ukrajna ma a túlélésért küzd. Mostanra már nem egyszerűen gazdasági, pénzügyi kérdés az ország sorsa és jövője. Jóllehet a hatalmat meglehetősen nagy árért lebontotta az ukrán politikai ellenzék, messze nem látni azonban azokat a politikai, társadalmi és gazdasági programokat, amelyek kiránthatnák a csődből az országot. A lakosság jelentős része ma is orosz, vagy orosz barát. Az is bizonytalan sikerül a megmaradt területi egységét megőriznie Ukrajnának.

Menekül a magántőke Oroszországból

Az is biztos: a Krím-félszigetért Oroszország hatalmas árat fizet. Oroszországból menekül a tőke. A legfrissebb elemzések pénzesítik ezt a summát. A Capital Economics közgazdászai úgy számolják, 2014 első negyedévében elérhette a hetvenmilliárd dollárt a magánszektorbeli befektetők által az orosz gazdaságból kivont tőke nettó értéke.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Nyugat sem egységes, mit is kellene lépnie Oroszország ellen. A minap megszólalt Németország egyik ,,politikai legendája” Helmut Schmidt. A volt kancellár a Die Zeit című lapnak úgy nyilatkozott: egyáltalán nem biztos, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása sérti a nemzetközi jogot, aki pedig megpróbál Vlagyimir Putyin fejével gondolkodni, „valószínűleg ugyanúgy reagálna a Krím ügyében, mint az orosz elnök”.

Az mindenképpen biztos, hogy a Nyugat halogató taktikája nem jött be. Az Ukrajna megsegítését célzó már tavaly is hónapokon át folytatott tárgyalásokat Putyin egy pillanat alatt meghiúsította azzal, hogy bejelentette a tizenöt milliárd dolláros hitelt a szomszédos országnak, amelyet az akkori vezetés végül is előnyben részesített és elfogadott.

Hírek szerint az IMF ma bejelenti az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Ezzel valójában visszatér a tavaly év végi álláspontjához. Ha ez megtörténik, valójában szentesítik a mára kialakult ukrán helyzetet.