Kilencvenegy ország ezerhatszáz városában vizsgálódtak, s arra jutottak, hogy a megfigyelt települések felében két és félszer több az egészséget károsító finom por kering a levegőben, mint a megengedett. A levegő szennyezettsége a korábbi – 2011-ben készített – jelentéshez képest sokat romlott. Figyelmeztető adat: a városlakóknak csupán a tíz százaléka él olyan környezetben, ahol gondolkodás és félelmek nélkül szívhatja magába a tiszta levegőt.

Újkori népvándorlást él át a föld

Bármennyire is furcsa, de a helyzet egyáltalán nem meglepő. A földkerekség manapság egyfajta újkori „népvándorlást” él át. Az első jelek 2008-ban már figyelmeztettek. A szakértők többsége ugyanis ezt az esztendőt fogadja el annak az időszaknak, amikor is már több ember élt városokban, mint vidéki településeken. Az ENSZ akkori főtitkára, Kofi Annan nem véletlenül nevezte a városok évezredének a mostanit. Az előrejelzések már akkor azt prognosztizálták, hogy 2050-ben a világ lakosságának hetven százaléka él majd városokban.

Az áhítozás a kisvárosi idill, a madárcsicsergés, a jó levegő után már régen a múlté. A világ megváltozott, különös „menekülés” figyelhető meg világszerte a nagyvárosokba. Egyre több ember költözik a citybe annak reményében, hogy ott kedvezőbb életfeltételeket és jobb munkalehetőségeket talál. A szakemberek szerint ez a menekülés egyedülálló az emberiség történelmében.

Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok

Döbbenetes statisztikákat hoznak nyilvánosságra a kutatók. Ezek szerint Londonnak százharminc évre volt szüksége arra, hogy lakóinak száma elérje a nyolcmilliót, Mexikónak már csak hetvenre, Delhinek pedig még ennél is kevesebbre, mindössze harminc esztendőre. A 2010-es évek elején nyilvánosságra hozott statisztikák óta az említett városok lakóinak száma régen túl lépte a tízmilliót.

Ma már egyáltalán nem ritkák a megavárosok. 1975-ben még csupán három olyan metropolist tartottak nyilván, amelynek több mint tízmilliós lakossága volt: Tokiót, New Yorkot és Mexikó City-t.

A dobogó – a 2012-es becsült adatok alapján – így néz ki: a legfelső fokon Tokió áll az elővárosi lakosokkal együtt 34,5 millióan élnek a japán fővárosban. Egyes statisztikák szerint mára már ez az adat is elavult, merthogy Tokió tényleges lélekszáma  37 milliót tesz ki. A második és a harmadik helyet Hongkong és Shanghai tudhatja a magáénak 25-26 millió körüli lakossal.

Európában sem más a helyzet

Az Euronews nemrég közölt egy statisztikát, amely szerint az Ókontinens lakosságának hetven százaléka városokban él. Háromszázötven millió ember lakik ötezer lélekszámúnál nagyobb településen. Európában huszonhárom  egymillió lakosnál nagyobb város van jelenleg. Háromszáznegyvenöt városban élnek százezernél többen.

A rohamléptekkel fejlődő urbanizáció kérdések sorát veti fel. A közlekedési gondokat, a környezetszennyezést, a zsúfoltságot, az energiaellátást, olyan kérdések sorát, amelyekre ez idáig nem születtek megnyugtató válaszok. Mert miközben a megtermelt nemzeti jövedelmek számottevő részét a nagyvárosokban élők állítják elő s az országok gazdasági növekedése itt valósul meg, még az átfogó jövőkutatások sem születtek meg, nemhogy a konkrét projektek, amelyek az évezred közepére igazán akuttá váló urbanizációs problémák megoldására adnának megnyugtató választ.