A kínai gazdasági teljesítményekről napra készen értesül a világ. Ritkábban foglalkozik a média Kína legnagyobb gondjával, az ivóvíz ellátással.

Kína legnagyobb gondja az ivóvíz ellátás

Merthogy az ázsiai – egyes statisztikák szerint másfél milliárd lakosú – országnak ez az egyik, ha nem a legnagyobb problémája. A Tőzsdefórum korábban a világhíres befektetési guru, Jim Rogers nyilatkozatát idézte. ,,Engem valójában egyetlen dolog aggaszt igazán, ha Kínával foglalkozom” – állapította meg. – ,,Ez a vízprobléma. Ha az ázsiai ország nem oldja meg ezt a gondot, akkor befellegzett a kínai sztorinak. A kínai vezetés és az emberek is tudatában vannak ennek, s irdatlan pénzeket invesztálnak, hogy megoldják a vízproblémát. Én úgy vélem, Kínának ez az igazi kihívás, minden egyéb csak átmeneti”.

A megoldás kézenfekvő, a megvalósítás azonban óriási terheket ró a kínai lakosságra. Kína ivóvízkészlete kevés és egyenlőtlenül van elosztva.  Négyötödük az ország felét átszelő hatalmas Jangce folyó déli vízgyűjtő területeinél lelhető fel. Az ország termőterületeinek jelentős része itt, más részük északon fekszik. Délről északra kell tehát elvezetni az életet adó ivóvizet.

Megvalósulás útján a Dél-Észak Vízi projekt

Egy gigantikus, délről északra vezető vízvezeték ötlete már a Mao Ce tung-i időkben felvetődött. Most válik azonban lassan-lassan valóra az elképzelés. A kínai Dél-Észak Vizi Projekt terve a tavalyi esztendőre elkészült. Sőt egy része azóta már meg is valósult. Ennek alapján három gigantikus ivóvíz vezetéken negyvenöt milliárd köbméter vizet  szállítanak majd északra.

Az idei év elejétől az elkészült egyik vezetéken elindul az ivóvíz a Jangcéből a keleti Anhui, Jiangcsu és Shandong tartományba. Százmillió ember ellátása oldódik meg ezzel. A víz 1160 kilométeres hálózaton jut el hozzájuk. Az ivóvíz vezeték hegyeken át, folyók alatti alagutakon keresztül vezet.

Az Dél- Észak Vízvezeték Projekt költségei gigantikusak. Az idei esztendőben hetvenkilencmilliárd dollárt költ Kína a vezetékre. Ez egyben az ország jelenlegi legnagyobb beruházása.

Az eladósodott települések nehezen csatlakoznak

A vízellátási gondok azonban nem oldódnak majd meg egy csapásra a vezeték elkészültével. A vezetékre rácsatlakozó településeknek ugyanis maguknak kell előteremteniük a hálózat tovább építésének költségeit. A városok, a falvak eladósodottak, a regionális beruházások költségeit csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudják önerőből előteremteni.

Nem jelentéktelenek a környezeti problémák. Kína a korábbi hatalmas ütemű  iparosításért  súlyos árat fizet most. A környezetet nem kímélő fejlesztések során ugyanis – számítások szerint – eltűnt az országot az ötvenes években még átszelő ötvenezer folyó. Települések néptelenedtek el a vízhiány miatt. A Világbank számításai szerint a víz eltűnése miatt kialakult gondok megoldására Kína a nemzeti jövedelmének 2,3 százalékát fordítja jelenleg.

Környezetvédők aggódnak az Ázsia folyói miatt

A környezetvédők szerint a mostani beruházás sem veszélytelen. Ráadásul a problémák más országokat is veszélyeztethetnek. A Jangce folyó elterelései, a mederszabályozások érinthetenek olyan hatalmas folyórendszereket, mint a Mekong és Brahmaputra, olyan országokat, mint India, Bangladesh, Laosz és Kambodzsa.