Horvát János kifejtette: az amerikai-kubai kapcsolatok enyhülése annyiban váratlan fejlemény, hogy nem szivárgott ki előre semmi. A helyzetet árnyalja, hogy nehéz előrelátni, Barack Obama amerikai elnök miként fog megküzdeni a kongresszus ellenállásával. Kuba kérdésében ugyanis Obama mozgástere korlátozott: enyhíthet a beutazási, pénzküldési szabályokon, de nem oldhatja fel az embargót még részben sem, ehhez a kongresszusi képviselők támogatását kell megnyernie, ami még sokáig eltarthat – magyarázta. Hozzátette: az embargó ügyét Raúl Castro kubai elnök beszédében külön kiemelte, rámutatva, hogy annak meg kell szűnnie a viszony normalizálódásához.

Ferenc pápa mindkét félre nagy nyomást gyakorolt

A szakértő szerint ugyanakkor abból a szempontból nem váratlan a bejelentés, hogy 2013 óta Kanadában tárgyalt egymással a két fél, igaz, titokban. A demokraták mindig is hangsúlyozták az elszigetelés haszontalanságát, Jimmy Carter elnök és főként Bill Clinton idején mégis újabb és újabb elszigetelő törvények születtek – emlékeztetett. Úgy vélte, Obama „most végre átlépte a fél évszázada megrajzolt lélektani határt”, és a közeledés politikáját hirdette meg.

A volt havannai magyar nagykövet megjegyezte: ebben Kanada mellett nagy szerepe volt Ferenc pápának is, a katolikus egyházfő ugyanis mindkét félre nyomást gyakorolt a mostani lépés érdekében.

Kuba igazán sokat nyerhet, de Amerika sem járhat rosszul

Horvát János hangsúlyozta: a kubaiaknak nagyobb előnnyel jár a fordulat, hiszen minden könnyítés bevételt, több turistát jelent az országnak, amire nagy szüksége van az országnak. Az amerikaiak oldalán az előny inkább hosszú távon jelentkezhet, amennyiben ugyanis a most megindult folyamat tovább halad, komolyabb beruházások lehetnek a szigeten, de ehhez ugyancsak a kereskedelmi embargó lazítása szükséges – magyarázta.

A várható fejleményekről a szakértő kifejtette: hamarosan megnyílik Kubában az amerikai nagykövetség, de ez inkább formai kérdés, hiszen mindkét ország működtet a másik fővárosában úgynevezett érdekképviseletet, amelyek a helyi svájci követségek keretein belül működnek. A Kubában működő amerikai érdekképviselet valójában nagykövetség méretű, hatalmas konzuli apparátussal, amely szükséges ahhoz, hogy a csaknem másfélmillió Egyesült Államokban élő kubai ügyeit is intézze – közölte.

Horvát János úgy látja, a kettős állampolgárok utazási, pénzküldési lehetőségei szinte azonnal javulnak, erről Obama már most rendelkezett. Hamarosan pedig megindulnak a tárgyalások a kubaiak amerikai tartózkodásáról is. Viszont az igazi előnyök akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne vagy számottevően enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben – vélekedett a volt nagykövet.

Normalizálják kapcsolataikat

Szerdán Kuba és az Egyesült Államok megállapodott az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Barack Obama és Raúl Castro bejelentette, hogy a két ország normalizálja kapcsolatait. Ennek jegyében az Egyesült Államok több könnyítés bevezetését tervezi és újranyitja havannai nagykövetségét.