Egy friss, a portsmouth-i  egyetemen végzett kutatás azt igazolta, hogy Görögországban a kormányzati kiadások minden 1 százalékos lefaragása 0,43 százalékkal emelte meg a férfiak öngyilkossági rátáját. A Nikolaos Antonakakis és Alan Collins által írt tanulmány szerint közvetlen kapcsolat érhető tetten a megszorító csomagok végrehajtása és a görög férfiak által 2009-ben és 2010-ben elkövetett 551 öngyilkosság között – derül ki a CNBC egy cikkéből.

A katasztrofális segítség

A mediterrán állam 2010-ben jutott hozzá az első, 110 milliárd eurós mentőcsomaghoz, miután képtelen volt tovább törleszteni az adósságait. A más uniós tagállamok, az IMF, illetve az Európai Központi Bank által biztosított pénzügyi segítségért cserébe a görög kormánynak bele kellett egyeznie, hogy brutálisan megvágja a kormányzati kiadásokat, és strukturális reformokat hajt végre. Ezek az intézkedések azonban csak tovább rontották a helyzetet, mély recessziót és magas munkanélküliséget okozva az országban.

A szerzők azt tanácsolják a kormányoknak és az egyes intézményeknek, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a kiadáscsökkentések mélyebb társadalmi hatásaira. Érvelésük szerint az eurózóna vezetőinek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük arra, hogy segítsék a magas adósságoktól szenvedő tagállamokat. Így lehetőség nyílna megszüntetni vagy legalábbis visszafogni a fiskális szigorból és megszorításokból következő olyan emberi tragédiákat, mint az öngyilkosságok.

A nők jobban viselik a nehéz körülményeket

A tanulmány emellett kimutatta, hogy a nők öngyilkossági rátájánál nem volt észlelhető hasonló mértékű megugrás a vizsgált időszakban. Az eredmények arra utalnak továbbá, hogy a 45 és 89 év közötti férfiak nagyobb valószínűséggel vetnek véget önkezűleg az életüknek, amennyiben fizetésük vagy nyugdíjuk drasztikusan visszaesik.

A magas görög munkanélküliség és az öngyilkosságok közötti kapcsolat már régen kutatások tárgyát képezi. Egy brit tanulmány például rávilágított, hogy a munkanélküliség 10 százalékos emelkedése 1,4 százalékkal növelte meg az öngyilkosságok számát a férfiak körében. Mindazonáltal a mostani írás az első, amely azt vizsgálta, hogy a megszorítások általában milyen hatást gyakorolnak azokra, akik úgy döntenek, hogy véget vetnek az életüknek.

A megszorítás súlyosan károsítja az egészséget

Éppen idén hozta nyilvánosságra oxfordi, cambridge-i és londoni szakértők egy csoportja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nehéz gazdasági környezet, valamint a lakosság egészségi állapota és jóléte között mutattak ki összefüggéseket.

A beszámoló egyértelműen rámutatott, hogy a görög kiigazítások komoly negatív hatással voltak a lakosság egészségi állapotára. A gyógyszertámogatásra költött állami kiadások megfelezése például több gyógyszert tulajdonképpen beszerezhetetlenné tett. Mivel pedig az egészségbiztosítás a munkaviszonyhoz kötődött, hozzávetőleg 800 ezer ember nem fért hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2013 decemberében 27,5 százalék volt a munkanélküliek aránya Görögországban, de a 25 év alatti fiatalok körében ez a szám 58,3 százalék. Mindkét adat messze a legrosszabb az Európai Unióban.